 | 
Legfrissebb hozzászólások (50441 - 50460)
 |  |  | | | |  |  |  | | hehe
Mi már 3dikk szilveszterkor a szokásos mdma+gomba kombót toltuk , ez a remek kombináció. Most már kicsit bekeményítve (persze nem egyszerre) 200 mg mdma + 2g goldenteacher cubensis gomba.
Amúgy speed-el is jó a gomba...1x teszteltem, 0,2g sp (utcai minőség kb 10% tisztaság (?!)) + fél g goldenteacher gomba. Őrült pörgés és farokösszehúzás mentes trip volt.
Mindent csak ésszel amúgy! |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Kár, igazán kötekedhetnél. :-)
Ha esetleg megjön hozzá a kedved van egy szeretet topic, ahol lehetne vitázni. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | 1,5 hónap telt el, de ha még most se akkor nem is fog szerintem. Habár 4-6 hét kell a daturáknak is. Lehetne még remény rá, de úgy érzem kevés az esély, hogy megvannak még. Nem? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Vannak szeretet típusok, és persze szeretet illúziója is. De nem kötekedni vagyok itt :D |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Nekem is volt ilyen. Van jó módszer, ami ilyenkor eltereli a figyelmet? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | és miközben várod a csodát, azon kapod magad hogy egy harminc centis kígyót tartasz a kezedben.. (bocs :p amúgy megtörtént eseten alapul) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Kb. :-) Legyen inkább csak illuzió. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Azt nem hívom szeretetnek :P |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Az aki vár valamit attól, akinek szeretetet ad. Vagy pl. addig nem vesz semmibe, amíg meg nem tudja, hogy gazdag vagy, "nagy" barátaid vannak stb...álszent emberek? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Egyszerűen csak ráparáztál a témára és azért fájt. Álltalában ha erősen koncentrálunk az egyik testrészünkre/szervünkre tripp alatt akkor elkezd fájni vagy zsibogni. Az a "legmókásabb" amikor a húgyhólyagunkba haluzunk "feszítést" mert akkor legrosszabb esetben 8 órán át vizelési kényszerünk lesz :) Ha meg próbálunk könnyíteni akkor ott állunk negyed órát mert mintha már jönne, jönne, de még mindig semmi... Nem kívánom senkinek se :D |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Zumzala: Csatlakozva Zsuzsk4-hoz: "Álmodj te is valakit!" Pl. Álmodd meg azt aki irányít, hogy befolyásold és így olyan leszel, amilyen szeretnél. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | ....De van aki pénzért adja. :( |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | "A szeretetben az a jó, hogy ingyen van" = )) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | A hangulatok jólfejlett személyiségekké válnak, mint ahogyan az anyag konkretizálódik formává. Mi leszünk a saját gyermekeink, majd a saját emberiségünk, istenné válunk, majd jön a zubbony, és nem fogjuk érteni akkor sem, hogy hogyan kerültünk, és hová. Minden csak osztódás, az egység pedig az átlátás képessége. |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Felkeltem immáron végleg, de szinte még mindig félig kettéváltnak éreztem magam, még mindig bizseregtem mindenhol, mint aki egy kiadós masszázson esett át:) Már reflexből ránéztem a kezeimre, mert már magam sem voltam biztos, hogy most tényleg felébredtem e. De tényleg. Aztán rendes álomba merültem és jó sokáig boldogan aludtam és ennél is boldogabban keltem fel. Összesítve úgy érzem, hogy lehet, hogy a sok kávé segített abban, hogy ennyire meg tudtam magam tartani ilyen sokáig éberség és álom határán de biztosan a saját erőm és vágyam is benne volt. Összesítve azokat amik a leginkább segítettek ebben:
-a félálomban jelentkező energia megfogása és testben tartása, önmagam folyamatos visszahúzása félálomból újra ébrenlétbe -a bizsergő, fülzúgós érzésre való koncentrálás -az asztrális vállak ringatózásának érzete és összekötése a kötélmászás ritmikájával -kellő csakra aktivitás és a tipikus testérzetek megjelenése után a nézőpont kihelyezése a szoba adott pontjára, bár ez magától is megtörténik. -a teljes kettős tudat elérése.
Bízom benne, hogy tudtam pár segítő jellegű dolgot írni és kívánom, hogy minden ember élje át ezt az érzést...ez nekem kellemes újévi ajándék volt:) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Teljes biztonságban éreztem magamat mellette, de nem láttam őt, csupán éreztem. Vigyázott rám. de mindeközben továbbra is láttam azt a képet is amit az ágban csukott szemmel fekvő énem lát. És bármikor tudtam váltani a két nézőpont között. Elkezdtem érezni ahogyan a köldököm tájékán valami zsibbadó érzés alakul ki és ez az egész élmény végéig jelen volt. Mint egy fényszál ami összekötötte a két testet egymással. Gyanítom, hogy ez volt az a bizonyos ezüst szál. Nem láttam, de éreztem. Soha ilyen biztonságban nem éreztem magam, ennyire sosem volt irányításom alatt az egész. Az eddig spontán kilépések kuszasága és irányíthatatlansága ehhez képes semmit nem volt. Éreztem, hogy nem tudok elszakadni a testemtől, teljes biztonságban vagyok. És érdekes, hogy ez a segítő mindig felhívta a figyelmemet, hogy ha akarok visszatérhetek a testembe és mindig megkérdezte tőlem, hogy akarok e továbbmenni vagy elég és inkább visszatérnék..ő lett volna a sokat említett "szellemi vezetőm"? Valami hihetetlen érzés volt. Kimentem a lakásból, le az utcára. Láttam az embereket de nem én képzelte oda őket. Teljesen 3 dimenziós volt a kép, összetéveszthetetlen a képzelődéssel. És megvolt a gömblátás is és hihetetlenül jól segített kezelni ez a bizonyos segítő. Mindig szólt, hogy vigyázz, mert ha most megfordulok és nemcsak a nézőpontomat helyezem át akkor egy iránnyal elcsúszhat minden. Mindig segített és végig ott volt mellettem. Majd láttam valami kapu szerűséget ami vibrált. És most kivételesen láttam más utazókat is akik nem voltak kivehető alakúak, inkább fénycsóva szerű entitások voltak. Egyik sem akart kommunikálni velem de éreztem mégis valami kollektív erőt velük. Aztán mászkáltam tovább. Beértem egy sötét utcába ahol a félelmem életre hívott különböző lényeket de nem láttam őket csak éreztem. De mégsem féltem, mert tudtam, hogy nincs mitől. Amikor egy ilyen "zsákutcába kerültem" ez a vezetőm megnyugtatott és szépen kivezetett onnan, hihetetlen higgadtsággal. "légy nyugodt, válts hátsó nézetbe, menj vissza, senki nem fog bántani, csak egyedül akar lenni. Semmi támadót nem éreztem dacára annak, hogy éreztem más entitásokat is magam körül. Ahol kicsit támadó érzést éreztem hihetetlen tudatossággal és nyugodtsággal egyszerűen visszafordultam. Kimondhatatlanul kontrollálható volt és ilyen biztonságban még a való életben sem éreztem magamat soha. Majd újra megjelent az a kapu szerűség ami vibrált és fehéres fényben úszott. Hihetetlen vágyat éreztem, hogy belépjek rajta. Megkérdeztem a vezetőmet, hogy ezt szabad e. Azt felelte, hogy ezt még igen. És bevezetett. Hirtelen felhők közé kerültem és kezdett az utca távolodni mintha egy kulcslyukon keresztül látnám ami egyre kisebb. Majd végül teljes körülvett ez a fehérség és az addigi sík eltűnt. Repkedő, szellemszerű lényeket láttam és egy olyan megfoghatatlan gyönyört éreztem mint még soha. És minden élő mozgó dolog amiket láttam szintén ezt sugározta. Nem hallottam, de éreztem a sok nevetést, örömöt. felfeküdtem egy ilyen felhőszerű valamire, ringatóztam rajta és úgy éreztem ez maga a mennyország. Sírtam..komolyan sírtam..de örömömben..és azt a szeretetet ami ott körülvett, nem lehetett semmihez hasonlítani!! Maradni akartam...akár az idők végezetéig is. Mindeközben továbbra is tudatában voltam fizikai testemnek és ha azt akartam látni amit ő akkor azt láttam..tehát, hogy fekszem az ágyban és sötét van mert csukva a szemem. ez biztonságérzettel töltött el. Továbbra is maradni akartam, de ez a bizonyos vezető szólt, hogy ideje visszatérnem, elsőre legyen elég ennyi, ezt is nehezen fogom tudni feldolgozni. Persze én kérleltem mint egy gyerek a szüleit, hogy még hadd játsszon, de nem engedett tovább. Folyamatosan a fizikai testemre hívta fel a figyelmet és ezáltal a tudatomat oda vezette...vagyis vissza a testembe...szép lassan kezdett halványodni ez a világ és éreztem ahogy ezen a bizonyos ezüst szálon közeledek fekvő testemhez, majd már csak fekvő testem nézőpontját láttam. Természetesen elkapott a vágy, hogy megismételjem, de nem ment. De talán ennyi elég is volt. |
| |  |  |  |

|