 |
Legfrissebb hozzászólások (64296 - 64345)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Én nyáron olyat fotóztam, hogy Ahány diák annyi bélyeg , szintén a magyar posta remekműve:) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Iorek: ez egy elég súlyos kijelentés, ezzel gyakorlatilag azt mondod, hogy a bűnszervezetekben jobban bízol, mint az államban, amit csupán annyiban tartassz másnak a többi bűnszervezettől, hogy az nagyobb. Ennyi erővel azt mondod, hogy a személyi jövedelemadó és a TB befizetése rosszabb, mint ha járulékot fizetsz a helyi maffiának. Vagy hogy ha konfliktusod van a szomszédoddal, akkor inkább lerendezed pisztollyal-ököllel, és nem jogi úton. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile kérdezte:
"Ezt vagy eladja a haduraknak, vagy eladja az államnak. Melyik a jobb? Ha a bűnözők kezébe kerül, vagy ha legális célokra adják el?"
Nem könnyű választás. Ha muszáj, a hadurakra szavazok. Az állam is hadúr. Csak erősebb (ha az egész földkerekséget nézem), mint a többi.
Grrm
Iorek |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Grrrm.
Egyetértek, Ajtóablak.
Valaki idézett itt leírást súlyosan személyiségzavaros gyerekek (!) LSD-terápiájáról. Tényleg nem kéne, hogy a bigottéria diktáljon.
Iorek |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | igen sajnos. Már az utópisztikus állapot lenne, ha nem romlana a helyzet. Azért olvasgatom tovább a fórumot, hátha valaki rájön valamire:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | OK, sejtem, bár ez olyan koménistául hangzott :o) Már csak azért is kérdeztem, mert az adóinkat, járulékokat ugyebár befizetjük, az jó az államnak, de ahhoz már nem vagyunk elég értelmesek a hatalom szerint, hogy magunk döntsünk pl. a tudatállapotunk felől. A kötelességekkel nincs gond, azt kikényszerítik, de a jogaink folyamatosan sárba vannak taposva :o( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A terráriumba helyezést követően hány nap alatt kell elindulnia a termőtestek növekedésénekM? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | az elöbb egy rossz közhelyet használtam költői túlzásokkal.
úgy gondolom, hogy a kötelesség is fontos és a jog is fontos egyaránt, meg az, hogy ezekkel mindenki tisztába legyen. mostanában a sok tüntetést azoknak a szakszervezetnek köszönhetjük, akik lázítják, az amúgy félig meddig békességben dolgozó közalkalmazottakat.
Nem mondom, hogy nincs igazuk, de pont azért nem érnek el vele sokmindent, mert a vezetők és a hatalom, ami az országon ül, tusztában van a jogaival, de a kötelességével nem (ezt úgy értettem hogy cselekszik a kötelességéhez méltóan)
ígyekszem leszokni a nagy szavakból álló közhelyekből :P
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 'pld. ha az a félelem, hogy "beetetik a gyerekemet az óvoda elött", akkor a felelösségteljes droghasználó elfogadja, hogy kiskorúak jelenlétében sohasem használ drogot.'
azért ne határozza meg a gondolkodást az előítéletesek világképe, ez olyan lenne, mint a serdülőkori dafke - csak azért csinálok valamit, mert tilos.
a konkrét gyerekes példa azért is ragadott írásra, mert azt gondolom, hogy egy felnőtt számára a pszichedelikumok jó eszközök lehetnek arra, hogy megértsen egy másik típusú lényt: egy gyereket, és nem csak elméletben, hanem a gyerekkel jelenléve. meg sztem az is jó lehet, ha a gyerek lát kulturált droghasználatot, nem csak hányós részegeket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | itt is kiszaradt egy suti bar nyilvanvalo volt hogy ki fog.
a talka amiben a vermikulit volt parasitas celjabol, kb akkora mint egy olyan doboz mint amiben az epret szoktak arulni, ebben ul a suti, ez az egesz pedig egy zacsiban.
elkezdett termostesteket noveszteni de ezek egy het utan leszaradtak.
most viszont hogy minden nap kapnak sprickoloval, meg szelloztetest is naponta, ket nap alatt nagyobb testek fejlodtek mint az ezelottiek az egy het alatt.
szoval az a palack valszinuleg nem eleg.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Zaxxon, kifejtenéd ezt a köteleség-témát? Gőzöm nincs, miről beszélsz, bár szövegnek jó, csak szar. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem a fűre gondoltam, nem is a pszichedelikus drogokra. A fű esetében a coffee shop modell megfelelő, az LSD gomba és társai esetében pedig a jogosítványos-klubbos forgalmazás. Viszont a partidrogok esetében életszerűtlennek tartanék egy ilyen rendszert: az emberek nem misztikus beavatási szertartások keretében akarnak koxolni meg ekizni, hanem a bulizáshoz használják ezeket. Ez is egy rekreációs droghasználati igény, amit ki kell elégíteni, ha nem elégíted ki legálisan, akkor megmarad az illegális piac. A partidrogokat lehetne szórakozóhelyeken forgalmazni, pl. MDMA és kokain tartalmú üdítőitalt, mint ahogy vodkát és whiskey-t is (alkoholt se szabadna szerintem szupermarketben árulni). Fogyasztási cikkek, igen, mint a sör meg a kóla meg a redbull. Ha nincs marketing és reklám, akkor nincs ezzel semmi gond. Nem látom be, miért lehetne mondjuk legálisan berúgni egy szórakozóhelyen, miközben ne lehetne legálisan beekizni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile:
"az alkalmi/rekreációs használók számára egyfajta speciális, nem gyógyászati jellegű hozzáférést kell biztosítani, ami a leginkább szórakozóhelyekhez kötött"
Most konkrétan a kannabiszról és a coffee shopokról beszélsz? Más szereknél nem tudom elképzelni, hogy a szetting ennyire kötött legyen. Miért kellene a szórakozóhelyek kezébe adni ezt a szert is? Hiszen azok a profitorientált, személytelen, kultúra és közösségi értékek nélküli fogyasztói társadalmat képviselik. Akkor már inkább egy vallási közösség, vagy pszichedelikus pszichoterapeuta legyen az elosztó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ha nincs szükség a gyógyászatban az ópiumból kinyert morfinra s más mákalkaloidra, akkor mi értelme van nemzetközi segítséggel "felvásárolni" az afgán ópiumot?"
1) Az afgán paraszt így is, úgy is megtermeli az ópiumot. Olyan opció nincs, hogy az afgán ópium ne kerüljön be a nemzetközi kereskedelmi forgalomba. Ezt vagy eladja a haduraknak, vagy eladja az államnak. Melyik a jobb? Ha a bűnözők kezébe kerül, vagy ha legális célokra adják el?
2) A jelenlegi afgán ópium-ellenes politika közvetlen következménye a politikai válság eszkalálódása: az iróhadjáratok tovább növelik a kormánnyal szembeni elégedetlenséget és a felkelők karjaiba kergetik a parasztokat, ráadásul a parasztok fő megélhetési forrását pusztítják el, ami humanitárius katasztrófához vezet. Ennek a politikának véget kell vetni, nincs esély az ópiumpiac felszámolására belátható időn belül - ha viszont a felszámolására nincs esély, akkor mi más alternatíva marad, mint a legális szabályozás?
3) Tisztában vagyok vele, hogy a gyógyászati igényt (én ide veszem a több millió heroinfüggő napi heroinigényét is) ki lehetne elégíteni más úton is - viszont miért elégítenénk ki más úton, amikor az afgán ópium felvásárlásával két legyen ütünk egy csapásra: kielégítjük a fejlett világ heroinigényét, és kifogjuk a szelet a nemzetközi drogkereskedelem vitorlájából? Ez ugyanaz a kérdés, hogy miért kéne szintetizálni THC-t, amikor egy tök egyszerűen és olcsón megtermeszthető növény helyettesítheti a szintetikus drogot?
Hogy Afganisztánban nem megoldható a legális szabályozás - azzal több szakember és szervezet is vitatkozna, pl. a Senlis Council:
http://poppyformedicine.net/
Valóban nem lenne egyszerű megszervezni - de a mostani ópium-ellenes politikánál szerintem még mindig sokkal megvalósíthatóbb.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Ha már a (szintetikus ópiát) metadonnál tartunk: Richard Nixonra sokan mind a mai napig úgy tekintenek, mint aki "kirobantotta" a kábítószerek elleni háborút. Nos, a kép ennél sokkal árnyaltabb, sőt Nixon drogpolitikája humánusabb volt, mint ma azt sokan - gondolom, tájákozatlanságból - beállítják. Az általa kiválasztott "drogcárok" a kezelést tekintették elsődlegesnek. Továbbá: Nixon ill. Jerome Jaffe vezette be az USA-szerte a metadonkezelést.
"Dr. Jerome Jaffe is often referred to as the nation's first official ´Drug Czar´ for Nixon's Special Office for Drug Abuse Prevention, and in 1971 faced with the public image problem of returning servicemen from Vietnam who were heroin-addicted (and mostly black). Servicemen who tested positive at the end of their hitch weren't allowed to come home, and were forced to stay in Vietnam to undergo treatment. Dr. Jaffe expanded on this and set up methadone treatment facilities around the U.S., marking the first (and only) time treatment was a priority in the war on drugs."
Dr. Robert DuPont was director of the National Institute on Drug Abuse and head of the Narcotics Treatment Administration during the mid-70s, and he is often referred to as Nixon's main drug czar. He moved the nation away from reliance on methadone treatment (which enslaved blacks) to alternative forms of therapy, and was an advocate of prevention of first-time marijuana use, and controlled use. Few of his rehabilitation programs worked, so he focused on preventing and detecting use with such things as urine testing."
lsd még:
http://www.salon.com/news/feature/1999/05/11/nixon/
Üdv,
UI |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Ha nincs szükség a gyógyászatban az ópiumból kinyert morfinra s más mákalkaloidra, akkor mi értelme van nemzetközi segítséggel "felvásárolni" az afgán ópiumot? Az afganisztáni súlyos politikai problémáknak nem oka, hanem következménye az ottani "ópiumprobléma". Törökországban és Indiában stabil politikai körülmények közt számolták fel az illegális ópiumtermelést, tehát ezen országok nem lehetnek modellértékűek az afganisztáni ópiummák illegális termesztéséből adódó problémák megoldására.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "meg vagyok róla gyõzõdve, hogy a gyógyszeripar egy nagy haszonkulccsal dolgozó, profitorientált hatalmas iparág"
Teljesen egyetértek.
"ha jól emlékszem, még a 80-as évekbõl, amely keretében néhány beteg az államtól hivatalosan kap füvet"
Igen, találkoztam is az egyik még élő beteggel, aki ebbe a programba tartozik. Viszont a kormány egy ültetvényen termeszt füvet, ami nagyon rossz minőségű, a betegek szerint tudatosan szar füvet gyártanak, hogy szabotálják a programot, ezért senki nem szívja a kormány füvét. Kaliforniában az állami törvények lehetővé teszik a gyógyászati marihuána-termesztést a páciensek által szervezett klubbok számára, ott jó füvet termesztenek, viszont nincs jól kidolgozva az egész adóztatása, ellenőrzése.
"Tehát te azt mondod, szerinted az lenne a járható út, hogy adjuk a gyógyszergyárak kezébe a szerek gyártását, reklámkorlátozással és szigorú szabályozással?"
A THC esetében nem, ott szerintem nem gyyógyszercégeknek, hanem állami licensszel rendelkező gazdálkodóknak kellene termesztenie a füvet, amit nyers formában eladnának a forgalmazók (coffee shopok) számára. Nem gyógyszerként kezelnék a füvet, sokkal inkább olyan speciális termékként, mint mondjuk az alkoholt vagy a dohányt (ezeknél a szabályozást szerintem szigorítani kéne). A reklámozás tilalmával egyetértek, az állami kontrollal is (garantált minőség, tisztaság, a CBD és THC tartalom feltüntetése, limitált napi eladás, fiatalkorúaknak való árusítás tilalma ilyenek).
Az általad felvázolt két modellel egyébként teljesen egyetértek: az alkalmi/rekreációs használók számára egyfajta speciális, nem gyógyászati jellegű hozzáférést kell biztosítani, ami a leginkább szórakozóhelyekhez kötött, másrészt pedig a függők számára egyfajta orvosi felírást, ami már működik is Svájcban és más országokban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | U_I: jó, pongyolán fogalmaztam, nem ópiumot termesztenek, hanem mákot, és ebből nyerik az ópiumot. Abban is igazad van, hogy orvosi szempontból nem indokolt az afgán ópium felvásárlása - mint ahogy orvosi szempontból nem is indokolt a nemzetközi kábítószerügyi kontroll rendszer és az INCB létezése sem, az opiát alapú gyógyszerek szigorított, limitált hozzáférhetőségével. Természetesen enélkül a rendszer nélkül a kínálat könnyen utolérhetné a keresletet. Az egész a politikáról szól, nem az orvostudományról: a fejlett világ heroinproblémái, a fejletlen világ gyógyszerhiánya és az afgán politikai krízis. Érdemes megnézni, milyen okokat soroltak fel a megkérdezettek a fájdalomcsillapító-hiány indokaként az előbb linkelt cikkben:
"The chief reasons respondents gave for the shortages were restrictive national drug laws, fear of addiction, broken-down health care systems and lack of knowledge by doctors, patients and policy makers."
Az afgán ópium felvásárlásának a lényege éppen az lenne, hogy a represszív prohibicionista politikai kereteket szétfeszítenénk, és egy teljesen új megközelítés alapján az államok vennék a kezükbe a piac irányítását: egyrészt megszüntethetővé válna az illegális ópiumpiac Afganisztánban, ami a politikai krízishelyzetért nagyban felelős, másrészt szabályozott formában sikerülne kielégíteni a fejlett világban a heroin iránti igényt, plusz az afgán ópiumból lehetne olcsón gyógyszert gyártani a harmadik világ számára is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Filóztam még ezen kicsit, hogy hogyan mûködhetne a legális drogkereskedelem (függetlenül attól, hogy ki állítja elõ, és milyen áron).
Egyik lehetõségként azt látom magam elõtt, hogy szórakozóhelyek kapnának engedélyt bevizsgált minõségû, tisztaságú szerek árúsítására, megfelelõ felvilágosítás mellett. Ez azért lenne jó, mert a legtöbb ember azért fogyaszt drogokat, hogy szórakozzon, jól érezze magát (azokról most nem beszélve, akik függõségben szenvednek). Azt látom magam elõtt, hogy amint történne egy ilyen helyen haláleset, azonnan mindenki felhördülne és rázná az öklét és tilcsákbe és monnyonle. Esetleg mûködhetne ebben az esetben a "drogjogosítvány", hogy csak ennek fejében, saját felelõsségre kaphatnál szert ezeken a helyeken. Valószínûleg lennének visszaélések, engedélyhamisítások, de már ez is egy lépés lenne ha legalább a minõségellenõrzés valamilyen formája mûködhetne.
Másik lehetõségként azt látom, hogy egy orvos írhatja fel neked receptre a gyógyszertári szert. Erre jelenleg azt tudom elképzelni, hogy csak azok számára engedélyezik, akik hivatalosan "függõk". Van ugye sok szer, ami elég kevéssé hajlamos függõséget okozni, tehát vagy az lenne a helyzet, hogy az is, aki nem függõ, át kéne esnie valamilyen procedúrán, ami során függõnek bélyegzik, azért, hogy ellenõrzött minõségû szert kaphasson. Ezzel egyrészt rád van húzva a pszichésen nem elhanyagolható súlyú "drogfüggõ" bélyeg, másrészrõl ezzel nem iktatná ki a feketepiacot, mert ahhoz, hogy hivatalosan "függõ" lehessen, elõször a feketepiacról kell beszereznie az ellenõrzetlen minõségû anyagot. Viszont az ártalomcsökkentés szempontjából már ez is siker lenne, hogy azok, akik úgyis sokat fogyasztanak, legalább ellenõrzött minõséget kaphassanak.
(Mindezek természetesen elsõsörban a szintetikus szerekre vonatkoznak.)
Na, mára abbahagyom a képzelõdést. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem beszélve arról ,hogy a másnaposság tüneteinek egy része a kiszáradástól van,,,,erre némiképp megoldás a folyadék bevitele..
(pl:részegen lefekszel másnap zabálod a vizet kétpofára annyira szomjas vagy...((mert kivagy száradva))... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A víz vagy valami alkoholmentes pia azért segít, mert 1részt felhigul a gyomrodban a szesz, másrészt, ami talán fontosabb, h ezzel pótlod a vizet, amit elvont a szervezetedből...kisebb az eslye a fejfájásnak, jobban működnek a belső szerveid és így hamarabb is bontják le az alkoholt |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Zaxxon: Ezt hallottam már én is sokszor, de szerintem az, h ennyien nem tartják be a kötelességeiket és többnyire be sem tudják tartatni velük, nem azt jelenti, h nincsenek tisztában vele, sőt, szerintem inkább valami más problémára utal. Viszont rengetegen kb csak annyit tudnak a jogaikról, amennyit a (többnyire amerikai) filmekből hallanak: "jogában áll hallgatni, bármit amit mond..."
Az is igaz mondjuk, h nem végeztem felmérést, csak a saját környezetemre alapozok, részben magamból is kiindulva, szóval lehet, hogy neked más tapasztalataid vannak ezen a téren |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | HI Mindenkinek!
Infóim szerint akár mennyit vizet iszol lefekvés előtt, nem lesz jobb, mert a szervezeted nem képes ettől majd hamarabb kidolgozni a szeszt. CSak többször mehetsz WC-re :-((
A piák kevesérétől meg nem leszel hamarabb részeg, Csak a mennyiség számít. (Mondjuk a keveréstől nő a bevitt mennyiség is)
A paracetamol már más tészta, reggel tapasztaltam hogyha ezt beveszem még alvás előtt, alig fáj a fejem, a közérzet sem annyira szar, mint nélküle másnap.
DE persze nem csodaszer.
Zyrtec is javít a dolgon vmit, de azt már nem ajánlom.... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile: Természetesen igazad van abban, hogy a szcientológia egyház ugyanazt a piacot probóbálja megszerezi, és ezért mindent megtesz a pszichiátria ellen. Viszont emiatt nagyon kritikusan megmutatja a pszichiátria hibáit, ami hatására sokat változott a véleményem a pszichiátriáról. Ettõl természetesen a szcientológia nem lesz semmivel sem jobb a szememben, sõt... Nem jártam alaposan után a témának, de a Lenkei könyv végén van egy hosszú bibliográfia, ha kiváncsi vagy, hiteles-e amit ír, annak kéne utánanézni, hogy azok mennyire hivatalos források. Hogy téved-e a számok megállapításában, nem tudom, ettõl függetlenül meg vagyok róla gyõzõdve, hogy a gyógyszeripar egy nagy haszonkulccsal dolgozó, profitorientált hatalmas iparág, nemritkán meghamisított kutatási eredményekkel, eltitkolt vagy bevallott mellékhatásokkal, melyek vezetõ haláloknak számítanak.
De vajon miért drágán, szintetikusan állíják elõ a THC-t? Létezik egy már lezárult amerikai kormányprogram, ha jól emlékszem, még a 80-as évekbõl, amely keretében néhány beteg az államtól hivatalosan kap füvet. Ha ehhez a programhoz legálisan termesztenek füvet, akkor a THC elõállítására miért nem ugyanezt a (sokkal olcsóbb) módszert használják? Vagy, miért nem engedélyezik, hogy saját célra, kis mennyiségben saját maga állítsa elõ a beteg? (Gondolom részben azért, mert ekkor a gyógyszeripar elesik a bevételtõl.)
Szóval, akár drágább lenne, akár sem a gyógyszertári minõségû szer, valószínûleg összességében jobban megérné a fogyasztók és az ártalomcsökkentés szempontjából. Tehát te azt mondod, szerinted az lenne a járható út, hogy adjuk a gyógyszergyárak kezébe a szerek gyártását, reklámkorlátozással és szigorú szabályozással? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | gén:
:-) de ne a november, akkor sötéthidegésatöbbi
ha már, akkor inkább tavasszal
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az ópiumot nem "termesztik", hanem a mákgubóból bemetszéssel nyerik. A világon sok országban folyik gyógyászati célú, morfindús (vagy más ópiátban gazdag) mákfajták, ún. ópiummák termesztése, de igazi ópiumot csak Indiában "termelnek" az ENSZ (INCB) felügyeletével. Mindez a világ ópiátszükségletének 15%-át fedezi, az ópiátok zömét tehát mákszalmából vonják ki.
Az afgán illegális ópium felvásárlására semmi szükség nincs, legalábbis orvosi/gyógyászati szempontból nincs. A mákalkaloidok legális termelése - szükség esetén - a mostani igények akár kétszeresét is fedezni tudná.
http://www.incb.org/incb/en/press_release_2007-11-12_01.html |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | üdv,
ha már skandinávia, ha már etika, ha már tudományos alapok a droghasználati morálhoz, s azok implementációjához, akkor engedjétek meg, hogy mutassak egy embert, a neve torbjörn tännsjö -hátha nem jött még szembe - aki a hedonista imperatívusz nagy és olvasásra érdemes bírálója, a morális realizmus jelessége.
egyik legutóbbi írásában, amelynek címe szabadfordításomban "szŰkséges hedonizmus" (1) gyönyörűen vázolja az élmény-gépezet lehetséges etikai struktúráit, beszél eseti hedonizmusról, az élvezeti élmények vertikális skálájáról.
érdemes még elolvasni esetleg a (2) hedonista utilitárizmus c könyvét is hozzá/szó?/állás alapnak.
(1) http://www.springerlink.com/content/d7vpj8212620847j/
(ha kell a teljes cikk dobom mélben)
(2) http://href.hu/x/4a5y
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Aha, az hasznos lehetne. Van pld. ez a Kenyeres László – Mészáros Zoltán: Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban c. tanulmány, de ott kérdéses, hogy a médiák mennyire tükrözik vissza a társadalom hozzáállását, vs. a kiadóik politikai nézeteit.
A drogellenes félelmek úgy kapcsolódnak az irányelvekhez, hogy pld. ha az a félelem, hogy "beetetik a gyerekemet az óvoda elött", akkor a felelösségteljes droghasználó elfogadja, hogy kiskorúak jelenlétében sohasem használ drogot. Vagy ha az a félelem, hogy "kábultan száguldoznak és diszkóbalesetet okoznak", akkor a felelösségteljes droghasználó nem ül kocsiba, ha fogyasztott, stb.
Ha pedig az az általános félelem, hogy minden droghasználó függövé válik, akkor lehetne bizonyítani egy önkéntes drogmentes hónappal. Skandináviában pld. van az "alkoholmentes január" kampány, amiben a lakosság 15-20%-a részt vesz. Konkrétan én egy "NOVEMBER - NO KENDER!" kampányra gondoltam :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | U_I: ha jól tudom, Törökország és Ausztrália is jogosult valamennyi legális ópium termesztésére. Egyébként az ENSZ-en belül éppen ez a két állam az, ami a leginkább ellenzi, hogy az afgán ópiumtermelés bármiféle legális szabályozási keretet kapjon: féltik a monopóliumukat. Pedig a harmadik világban nagy hiány van fájdalomcsillapítókból, amit lehetne fedezni az afgán ópium legális csatornákba irányításával:
http://href.hu/x/4a5e |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát ez durva! :D
Kis karácsony, nagy karácsony,
bélyegen a kis családom.
Ha megvetted ide véle,
had egyem meg LSDbe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Egyébként már rég nem az ópium - azaz az éretlen mákfejek bemetszésével nyert tejnedv - a fő forrása az ún. opiát gyógyszereknek (morfin, kodein, stb.). Ma egyedül India jogosult legális ópiumtermelésre és -exportra. (2001-ig még Törökország is termelhetett ópiumot.). A visszaélésre alkalmas ópium helyett ma már ún. mákszalma koncentrátumot használnak a máknövény gyógyászati szempontból értékes alkaloidjainak a kinyerésére. Ebben elsődleges érdeme van Kabay Jánosnak, aki elsőként dolgozta ki a morfin mákszalmából való kinyerésének gazdaságos módját (1927, az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt megalapítása Büdszentmihályon).
lsd pl.:
Szendrei K. és Nagy G.: Régi dicsőségünk... A magyar morfin gyártás múltja, jelene és jövője. I. rész. Gyógyszerészet 47, 224-234 (2003)
UI
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "De ettöl még fel kellene térképezni az ellentábor sztereotípiáit, félelmeit és mítoszait is."
Erre én inkább tudok elképzelni egy kutatást, semmint egy etikai kódexet. :) Utánanézek, hogy volt-e kifejezetten drogfogyasztók megítéléséről szóló kutatás v. statisztika. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ha az ember fel akarja fogni a láthatatlant, annira mélyen be kell hatolnia a láthatóba, amennyire csak lehetséges."
Max Beckmann
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | airborn: egyetértek. Bár zaxxon véleményét nagyon sokan osztják arról, hogy az embereknek inkább a kötelességeket kell a fejébe verni, nem a jogokat. Van egy konzervatív filozófus, Molnár Tamás, aki egyenesen arról ír, hogy a "liberálisok" arra törekszenek, hogy az autoritást gyengítsék a társadalom minden szintjén, és ezzel éppen azt a kohéziós erőt rombolják, ami összetartja a társadalmat.
Pedig szerintem a jogtudatosság nem jelent felelőtlenséget, és nem jelenti azt sem, hogy az ember nem tiszteli a jogállam tekintélyét, éppen hogy azt jelenti, hogy az ember tisztában van azzal, hogy mit tehet meg és mit nem, és így felelős, tájékozott döntéseket tud hozni helyzetekben, nem az adott helyzet indulatai vagy félelmei vezérlik. Ezt a célt szolgálják egyébként a TASZ "Védd magad" sorozatának kiadványai is:
http://href.hu/x/4a3f |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igazad lehet, akkor ez az analógia is sántít.
Tényleg Génnek lesz igaza, hogy egész egyszerűen nem lehet összehasonlítani a profitrátákat az illegális és legális piac esetében ugyanazon drognál vagy drogszármazékoknál sem.
Ha például azt szeretném megnézni, hogy Nyugaton a legális heroinfelíró programokban mennyibe kerül az orvosi heroin, és mennyibe az utcán árult heroin, és hogy mennyi profit van ezeken - ez is összehasonlíthatatlan, mivel egyrészt a legális orvosi heroinkínálat jelenleg mesterségesen korlátozott, ami felviszi az árát, másrészt pedig az utcai heroin nem tiszta anyag, hanem fel van ütve.
Viszont az világosan kimutatható, hogy a társadalom számára sokkal jobban megéri az opiátfüggőknek metadon- és heroinfenntartó kezelést biztosítani, mintha a függők csak az illegális piacon szerezhetnék be a szert. És ha az államok legálisan felvásárolnák az afgán ópiumot, azzal a fenntartó programok ellátását viszonylag olcsón lehetne fedezni. Jelenleg viszont az afgán mákmezők gyors ütemű kiirtására törekszenek, ami teljesen irreális, és hosszú távon csak az illegális piacnak kedvez:
http://href.hu/x/348g |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | fehér kinai jeles olyan jó volt ,h nem birom feldolgozni. de ellállok ezen megnyilvánulásaim valós tartalmát illetőleg. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem meg ez egy bődületes közhely, botrányos képzavar, és ráadásul nem is igaz. Az állampolgárnak kötelessége elismerni az államot, és engedelmeskednie a szabályainak, tilalmainak. Ezzel mindenki teljesen tisztában van. Persze elő-elő fordul, hogy megszegi egyik-másik ember a törvényt, vagy elfelejt adót fizetni, de jól is néznénk ki, ha egy ilyen eset után az illető teljesen jogfosztottá válna... (persze dutyiba könnyen kerülhet, de az meg jogos büntetés)
A saját jogaink ismerete pedig nem csak azt jelenti, hogy tudjuk, mit tehetünk meg, hanem hogy tudjuk, hogy mit nem(de ez azért logikus, nem?). Bocs a stílusért, de falra mászok tőle, hogy bárhol előjönnek az állampolgári jogok, mindjárt benyögi valaki ezt a baromságot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: fehér
Logó: xXx (Tripla X)
Forma: kerek
a harom x egyforma(xxx). nalunk sk ban fut mostansag nagyon csavaros, csak ajan lani tudom!!!
szerintem 10/9,5 |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | szerintem magyarországon mindenki tisztában van a jogaival, viszont annál kevésbé a kötelességeivel... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bocsi, kicsit off, de Nargile, ez is pl elég nagy gond ma, magyarországon: "a jogtudatos polgár"
Magyarországon szerintem az emberek túlnyomó többségének fingja nincs a jogairól, amiről meg tudnak, azt gyakran félnek érvényesíteni, főleg ha az illetőnek drog van a füle mögött :)
Gondoljunk pl a diszkórazziákra vagy az utcai kipakoltatásokra meg hasonló dolgokra
Szóval szerintem nagyon sok haszna lenne a (közép)iskolai jog-oktatásnak, akár külön előadásokon (mint a "prevenciósok"), akár rendes órarendi órán |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: zöld
Logó: dollár
Forma: domború
"djexmen2"! A zöld dolláros nagyon jo tabi, tegnap lett betesztelve, szeretetflesh, vidámság, minden ami kell!:) És elég erőss! De olvass vissza, még van egy pár komment hozzá! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hirokin: engem jelenleg sokkal jobban izgat az, hogy mivel a drogfogyasztás illegális, a rendőrség a hálószobámba is betörhet csak azért, mert én ott rágyújtottam egy spanglira. Azért ez szerintem sokkal súlyosabban sérti a privacy-dat :)
Igazad van, fontos az adatvédelem - de ez a probléma úgy általában fennáll minden legális tranzakcióval kapcsolatban, még a könyvtári kölcsönzésnél is: az állam elvileg tudhatja, hogy milyen könyveket olvasol, ami pedig szintén a magánügyed, lelkiismerti ügyed. Az adatvédelmi törvény azonban az állam számára a személyes adatok kezelése kapcsán a célhoz kötöttség elvét írja elő: csak törvényben meghatározott célhoz kötötten gyűjthetik, használhatják a rólad szóló személyes adatokat. Ha úgy érzed, hogy az állam megszegi a célhoz kötöttség garanciáját, akkor törvényes eszközök állnak a rendelkezésedre, hogy ez ellen tiltakozz, például az adatvédelmi ombudsmant ezért fizetik az adófizetők pénzéből, és a jogvédő szervezetek is vadásznak az ilyen esetekre. Azt gondolom, hogy a privacy biztosításának leghatékonyabb garanciája nem csak az adatvédelmi törvény, hanem a jogtudatos polgár és az öntudatos, jó érdekérvényesítő képességgel rendelkező civil társadalom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A magam részéről nem tudom, hogy milyen papírok voltak egy évvel ezelőtt, de most óvatosságra intenélek a Hofival!!! Amit mi tultunk egy hónapja, az valami elképesztően erős, vizuális halókkal erősen keresztül hálózott és felejthetetlen élményt nyújtott. Mi egyett toltunk per kopf, ebből többet nem is vállalnék, pedig hajdanában nagy volt a szám, hogy bármiből bármennyit (persze ez jó 6-7 éve volt már)
Amúgy abban sem vagyok biztos, hogy lehet e az lsd élményt a végtelenségig fokozni, lehet csak hosszabb lenne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szóval szerintem a lényeg az, hogy ha megvonod a prohibíció és a legalizáció mérlegét a társadalmi kiadások/károk és bevételek/jótékony hatások szempontjából, egy legális kontroll rendszer egyértelműen előnyösen kerül ki az összehasonlításból - még akkor is, ha tökre egyetértek azzal, hogy egy legális piac számos veszélyforrást hordoz magában. Az ópium 19. századi, vagy a dohányzás 20. századi története nagyon jó példát szolgáltat arra, milyen veszélyes az, amikor az állam promótálója, sőt, haszonélvezője lesz egy drog szabadpiaci kereskedelmének és agresszív marketingjének. Ugyanakkor a dohányzással kapcsolatos jelenlegi korlátozó intézkedések - a forgalmazás korlátozása, a reklámozás tilalma, a fogyasztói helyek limitálása - meg azt mutatja, hogy igenis vissza lehet szorítani a multik profitéhségét a legális piacon belüli kontroll-eszközökkel is, nem kell feltétlenül betiltani a szert.
Tovább kellene lépnünk az "ááá ez ugyse sikerülhet" meg "az emberek hülyék" hozzáállástól oda, hogy megpróbálunk konstruktívan és kreatívan gondolkodni, túllépve a teljes prohibíció és a teljes szabadkereskedelem hamis dichotómiáján, mérlegelve az eddigi szabályozási szisztémák előnyeit és hátrányait, kialakítva egy olyan egységes keretrendszert, ami alapjául szolgálhat a tudatmodósítás politikai alkímiájának. |
| | | | |
|
