 |
Legfrissebb hozzászólások (72056 - 72075)
 | |  | | | | |  | |  | | | Ezt jól összefoglaltad Xerfield, 1etértek...
legalábbis nekem is ezt mondják a hangok a fejemben : ) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | A nihilizmusáról sokan sokat írtak, ha ezzel vitatkozol nem velem vitatkozol. Én azokkal értek egyet akik szerint ez valós volt (nem a buddhizmus, valójában abszulutum felé mutató semmi-filozófiája).
Ebben a gyűjteményben majd minden tanulmány érinti ezt a témát de, van amelyik szinte csak ezzel foglalkozik. http://mek.oszk.hu/00600/00623/00623.doc
Az utolsó évtizedével kapcsolatban az életrajzírói úgy szoktak fogalmazni, hogy "megtébolyodott" "elméje elborult". Persze nem tudom, hogy ez mit jelent, és, hogy mi volt a valódi oka, de én nem hiszek az őrültségben.
Ebben a végső periódusban megejelenő szeretet utáni erős vágyáról, sokszor felbukkanó részvétéről megint csak több helyen is írnak, igaz elsősorban anekdóta szinten.
Egy konkrét anekdóta arról szól, hogy egy alkalommal sírva borult egy öszvér nyakába
"1889 jan. 3-án, egy csütörtöki napon a déli órákban a Piazza Carlo Alberton hirtelen népcsődület támad. A bérkocsi-állomáshelyen az egyik kocsis durván, kiméletlenül üti-veri gebéjét. Egy szerény öltözetű, zavart tekintetű férfi, amint ezt meglátja, zokogva veti magát a szegény állat nyakába, hogy a durva kocsis ütlegei elől megvédje. De csakhamar megroppan, összeesik. Szerencsére ott terem az ujságárus Fino s nagy üggyel-bajjal haza vezeti szerencsétlen lakóját. Nietzsche volt... Mit is tanitott Zarathustra minden részvét fölényes lábbal-tiprója? Óvlak benneteket a részvéttől: a részvétből még nehéz felhők húzódnak az emberek fölé. (Ő. M., VIII. köt. 130. o.) A XIX. század egyik legmegrázóbb élettragédiájának kifejletje kezdődik: a szinültig telt serlegbe a részvét könnye hull s a serleg kicsordul..."
"Sok éjszakát borultunk egymásra ezzel a kötettel, miként Nietzsche borult a véresre vert öszvér nyakába."
http://www.varad.ro/index.php?m=8&sz=200704&id=1332
Erre gondoltam az elképzelései megváltozása kapcsán, de persze lehet, hogy tényleg csak "megőrült".
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Térjünk vissza az eredeti témához !
Ezt most találtam ki !
Egy srác a haverját megdobja sárból és gazból gyurt golyóval, nagyot csattan a másik srác képén.
Erre kérdezi a másik :
-Miért dobtál meg ?
-Mindig mondtad h kipróbálnád a csattanómaszlagot:D
(Tudom, elég pihent, beteg vicceket szoktam kitalálni )
dj30 első hozzászólását látták/ halották a daat.hu -n
dj30
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bard, olvasd el a cikket szerintem is, mert amikor te olvastad akkor még nem volt meg a második fele, s most már megvan. : )
Szerintem az az érdekes ebben, hogy ugyan volt olyan eset, hogy a trip folyamán semmi problémamegoldásnak nevezhető dolgot nem tapasztaltak, pl a kiscsaj ordított és sikított meg sírt 7-8 órán keresztül, mégis az azt követő napokban javult az állapota. Újraélte traumatikus élményeit viszonylag hirtelen, és viszonylag hirtelen vége is lett az egésznek. Közben ott vannak azok az emberek, akik bármit is csinálsz, jószándékúan és emberien, elfogadóan viselkednek irántad. Kell hozzá a külső segítség, vagyis a közeg is, ettől terápia, ebben különbözik attól, hogyha valaki megesik bélyeget, aztán felszínre jön valami és bad tripel egyet. A bad trip itt is és ott is megvan, csak a terápiánál mindez egy olyan keretbe van foglalva, ahonnan indulsz, ahova visszatérsz, hogy tudod, többen vannak ott, egyedül érted, hogy segítsenek. Így kicsit könnyebb a dolog, a legrosszabb bad tripből is csak a visszaérkezés kellemetes élménye maradhat meg, hogy a borzalmak végére ott van valaki akinek ölébe hajthatod a fejed, és simogat téged, amíg ezt igényled. Ezzel szemben amikor valaki simán eszik bélyeget haverokkal, és szarul lesz tőle, és a haverok épp szarnak rá, talán ezért el is megy onnan és egyedül lesz szar neki, aztán rossz esetben nem érkezik meg sehova semmilyen enyhülést adó közegbe - azért nagy a különbség.
Nem lehet utolsó dolog az az élmény, hogy léted legszörnyűbb és rosszabb pillanatait, érzéseit újraélve ezúttal valami kellemes fogad, valahogy megváltozik a történet vége: eddig úgy tudtad kezdettől fogva a jelenen át a jövőbe menően szar az egész, most meg úgyérzed kegyetlen szar volt ugyan, de most jó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | attól függ mit szeretnél. ha csupán észlelésbeli, gondolkodásbeli változásokat szeretnél tapasztalni, talán egykét flasht, halut, vagy ilyesmit, és végig kontroll alatt akarod tartani a dolgot, esetleg jókat röhögni, akkor egyél harmadot, vagy felet.
ha kipróbálnád milyen az, amikor átmenetileg szinte semmi sem marad annak az életnek a valóságából, melyben eddig x évet éltél, akkor egyél egy egészet, akkor is, ha hofid van, szerintem.
én az utóbbi élményt többre becsülöm, és szerencsésnek is tartom magam, mert elsőre egy egészet ettem, és valóban, volt amikor nem tudtam beszélni, nem tudtam szavakban gondolkodni.
hozzáteszem azt is, hogy ha az előbb felvázolt módon többször is, fokozatosan dózist emelgetve és az irányítást a nagyobb dózisok mellett is megtartva és kiterjesztve használod a pszichedelikumokat, akkor fenáll az esély, hogy a másodszor felvázolt élmény jellegével adott szernél egyáltalán nem, vagy csak nagyon nagy dózis által fogsz találkozni. (bár vannak akiknek ez így jobban bejön, mert úgy lehetnek szétcsapva akár milyen közegben is, hogy viselkedésüket kontrollálni tudják, sztem ennek nem ez a lényege.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szívesen elolvasom újra a cikket, de a lényegen ez a konkrét mondat nem változtat, írhattam volna kezelőorvosokat is szülők helyett. Mindenesetre nem teljesen látom, hogy mi is a nézetkülönbség közöttünk...
Cikket lehet megnépzem közeljövőben újra... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | whitewidow, sztem ez az attól függ hogy milyenfajta! pölö biciglis hoffmannból ami általában háromcseppes bőven elég lesz neked egy fél is, de még az is lehet hogy harmas is elég, ez attól is függ hogy milyen friss, meg attól is hogy mennyire vagy rá érzékeny! szerintem ha hoffmanosat kapsz akkor semmiképp se vegyél be egy egészet elsőre. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jean-sol-partre: Mielőtt mondanék bármit is, kérdéseim volnának. : )
Miből gondolod, hogy Nietzsche nihilista volt?
Miből gondolod, hogy élete vége felé feladta korábbi elképzeléseit, és pontosan milyen elképzelésekre gondolsz? És honnan hallottad, hogy rájött: 'nem tud szeretni', s emiatt volt kész? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hy!
én most próbálnám ki a papírt elsőnek és ezért szeretnék tanácsot kérni! sokat utánna néztem és úgy gondolom h felvok rá készülve h kipróbáljam!:) de nemtudom h mennyit toljak!!! vki felet mond vki harmadot!! ti mit ajánlotok? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Az ember feletti ember szerinte állandó extázisérzetben van, ami szerintem egy abszurdum, mert ezt az érzést a valami nyomás, szorongás alóli felszabadultságérzet okozza, ami önmagában nem lehet létállapot, csak egyszeri következmény."
Szerintem ez nem abszurdum. Te emberi pszichológiáról beszélsz, ő pedig ennek az egésznek a meghaladásáról, az emberen túli, avagy emberfeletti ember előhívásáról. Miért ne létezhetne olyan létállapot, aminek olyan emelkedett hangulat az alapérzete, melyet mi "csak néha észleltünk borzongva lelkükben ritka kivételként. (Vidám Tudomány,288: Emelkedett hangulatok) Ilyesfajta emelkedett, borzongató érzés lehet az Istennel vagy a világgal való egységérzet is, melynek állandosításáért magukban sokan dolgoznak és haladnak spirituális úton - gondolom ezt te sem abszurdumnak, egyszeri következmények gondolod, hanem inkább magasabb létállapotnak.
"Az az érzésem ,Nietzshe- írásaiban legalábbis- nem lépett túl az egon, megfigyelte mások egoját, meg küzdött a saját érzelmi-gondolati világával. Mindezt úgy látszik annyira, hogy nem nagyon tudott átélni olyat, ami istenélmény, az egy tudat megélése."
Írásaiban vannak olyan momentumok is, amelyek a Self-re utalnak, pl "legmagányosabb magány". (http://href.hu/x/3dzf ) Persze meg kell hagyni, az Egoval is foglalkozott eleget, és esze ágában sem volt feladnia és megszabadulnia tőle.
Nem tudom, pontosan mit akart, mit hozott létre Nietzsche. Lehet, hogy a Selfét akarta összekötni, egybeolvasztani az Egojával, lehet, hogy minden energiáját felhasználva annyit ért el, hogy az Egonak egy elviselhető, saját maga alkotta poklot teremtett - ebben az esetben nagyon hálásak lehetnek neki sokan, kik hasonló cipőben járnak.
"Ki az az isten, akivel Nietzsche szerinte le kéne számolni?"
Szerinte: "Isten meghalt. És nekünk még az árnyékát is le kell győznünk." Ezalatt azt érti, hogy a kereszténység, az egyház, az ezekkel járó világszemlélet és értékrend, létfelfogás idejét múlt, halott. Mégis az Isten által teremtett világban és értékrendben él szinte mindenki; ugyan Isten halálának híre nem jutott el hozzájuk, de már távolodnak az Isten által teremtett világból, ami szép lassan soksok generáció alatt elfogy az életükből teljesen, és ha nem teremt az ember új értékeket, akkor előbb-utóbb egy teremtetlen, nihilista világban találja majd magát.
Nem olyan hülyeség ez, tényleg egyre többen találják az egész Isten-témát, a keresztény létfelfogást maguktól nagyon távol állónak, helyette (gyenge) ateistáknak vallják magukat, és a tudományban, a látható világban hisznek, munka végeztével kiüresedettnek érzik magukat, a világ mozgatórugójának csupán személyes érdekeket látnak, ilyesmik...
Köszönöm egyébként a reagálásodat és a kérdéseidet, továbbiakban is szívesen fogadok mindenféle ilyesmit.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "a szülőknek, akik elvitték a gyerekeiket erre a kezelésre"
Ne haragudj Bart, de olvasd már el még egyszer mégis azt a cikket:
nem vitt el egy szülő sem egy gyereket sem ezekre a kezelésekre, ezek a gyerekek évek óta zárt osztályon laktak, többségükről már végleg lemondtak... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cica:
"A pszichedelikumoknak szerintem inkább egységérzetet keltő mintsem individualizáló hatásuk van."
Nemrég épp ezt említette nekem Sevil is, hogy szerinte inkább egyénhatárokat bontó, elmosó hatása van a pszichedelikumoknak, ezért is tapasztalnak emberek tudatösszeolvadást, vagy testcserélést.
Én az individualitást egyáltalán nem érzem ellentétben a közösség-, vagy egységérzettel. Mivel mind individuumok vagyunk, individuálisan, személyes érzelmekkel, észleletekkel tapasztaljuk meg magát az egységérzést is. Igazából az adja a legigazibb egységérzést szerintem, hogyha tisztában vagy magaddal, mint egyénnel/egyeddel (,vagy inkább mint személyes jelleggel) - és mindezt úgy, hogy tisztában vagy a téged körülvévő világ lényegével és jellegével, és ezek mellett mindezt egységben, magadat természetedből fakadóan önmegvalósítva érzed.
A pszichedelikus élmény által (lehet hogy csak optimális esetben?) az ember annyira távol kerül a konvencionális valóságtól, hogy minden eddigi hatások, amiket külső tényezők okoztak ezzel mintegy kényszerítve őt olyan személyiséggé válni, amilyen, a háttérbe szorulnak, vagy teljesen eltűnnek. Gyermekkortól - öntudatra ébredéstől - kezdődő folyamatok és minták mögé érkezik az ember, a halál utáni léthez hasonlítható állapotba, amit leginkább a Self észlel, és leginkább ő emlékezik rá. Hiszen ha megtapasztalta valaki önnönmagát lecsupaszítva, csupán egy lényegként, de teljesen teljesen - egy ilyen élmény után, (amire a Self biztos emlékszik) nem szolgál-e ez iránymutatóként a személyiségnek a továbbiakban, mit tartson meg, mit engedjen el, ki is ő valójában, mit tegyen, mi a lényege...
Szerintem ebben rejlik a pszichedelikumok individuualzáló hatása, hogy megéreztetik veled a mélyönmagad, a Selfed, és már maga ez az információ, ha nem is emlékszel az élményre, elég arra, hogy jobban tudatában legyél ki vagy, kinek kell lenned, mihez vonzódsz, mit kell tenned, hogy teljesebbé válj magadnak és a világnak.
folyt.köv. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | sziasztok!Üdvözlet minden "sorstársnak" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A cikket már rég olvastam, most nem olvasom újra, de a konkrét részhez reagálok. Szóval a számomra érdekes rész az, hogy
"Emellett a kutatócsoport tagjainak szerető gondoskodása és a tökéletesen elfogadó atmoszféra megtapasztalása révén a gyermek elkezdheti pozitív és valós személyiségként megtapasztalni önmagát..."
Szóval szóval ezek a gyerekek átestek egy traumán, de mivel megfelelő családban voltak, megfelelő kezekbe kerültek, majd végül megtörtént a gyógyulás. A gyógyulás egyrészt az orvosok által képviselt értékeknek volt köszönhető, másrészt a szülőknek, akik elvitték a gyerekeiket erre a kezelésre...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | egyelőre semmi para. remélem nem is lesz |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Olvastam már majdnem mindent Groftól, ami hozzáférhető. Mire akartál utalni ennek a tanulmánynak a belinkelésével?
Grof szerintem nem igazán értene egyet azzal, hogy a "A mai tudomány nem sok mindent tud kezdeni a skizofréniával", legalábbis én éppen ennek ellenkezőjét olvastam, hallottam eddig tőle, mind abban az értelemben, hogy, akárcsak pl. Szász megkérdőjelezi az egész pszichopathológiai megközelítést, akár abban a tekintetben, hogy mind neki, mind sok kollégájának nagyon jó eredményeket sikerült elérni "hagyományosan" skizofrénnek, vagy skizoidnak diagnosztizált emberekkel. (Vagy az ő kutatásaikat nem tekinted tudományosnak?)
Ez a cikk röviden ugyan, és nem részletekbe menően, de azért összefoglalja mindezt, ezért nem is értem, hogy miért akartad felhívni rá a figyelmemet;
mi hangzik el benne, ami az én érvelésemmel ellentétes?
Részben éppen az általuk elért eredmények voltak azok, amik ezeket a kutatókat a hagyományos pszcichológiai megközelítések megkérdőjelezésére és "megreformálására", a transzperszonális elméletek kidolgozására indították.
Mint Grof is utal erre pl. ebben a cikkben:
"The toll that psycholytic therapy has had to pay for its theoretical rooting in Freudian psychoanalysis has been confusion and conflict about the spiritual and mystical dimensions of LSD therapy. Those psycholytic therapists who firmly adhere to the Freudian conceptual framework tend to discourage their patients from entering the realms of transcendental experiences, either by interpreting them as an escape from relevant psychodynamic material or by referring to them as schizophrenic. "
Ha viszont arra gondoltál, hogy a "hagyományos", akadémikus pszichiátria nem nagyon tud mit kezdeni a "furcsán" viselkedő emberekkel, akiket ők skizofrénnek diagnosztizálnak, azon kívül, hogy leszedálják őket, akkor OK: értem mit akartál mondani, és egyet is értek. De akkor ne mondd azt, hogy "a" tudomány, mert azzal azt mondod, hogy az összes transzperszonális, vagy csupán a klasszikus pathológiás megközelítést Szasz nyomán elutasító pszichológus/pszichiáter ezoterikus kuruzsló. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | pontosan :)))) sztem jövőre is úgy csinálom majd, mint idén, egy hétig előtte iszonyat vitaminkúra ( meg ozorán is) meg utána is, meg kaját is megválohattam, szal készültem rendesen. hatttalmas lesz :))))) én annál többet már nem kívánhatok mint amilyen idén volt :):):) és még1x hatalmas thx génnek is és az egész daath.hu csapatnak a törődésért!!! nem tudom mi lett volna velem ha nem lettek volna a vízes hordók meg a szőlöcukor( vittem cukrot én is , de hamar elfogyott). jah meg citrom, a többiek alig bírták végignézni, hogy este is meg reggel is 2-2 citrom egészben :D:D:D. de nem is volt semmi gáz :):):) nagyon várom már :) |
| | | | |
|
