 |
Körben járni...Biga Cubensis, 2003. szeptember 26.  | |  | | | | |  | |  | | | | Személyközi dolgokat privátban megbeszélni. |
| |  | |  |
| | | | | | 798. Hopax | 2007. május 9. 02:29 |
| | | | | | | Szóval van nekem egy bizonyos tudatállapotom,néha előjön,ami valóban pszichedelikus,tehát az itt leírt dolgokat szinte teljes valójában n+nedik dimenziósíkban kinek-hogy valahogy átélem.Érdekes az egész.Viszont a végkövetkeztetés az,ha lenne most barátnőm csak ülnék vele egy tengerparton és mindkettőnk által ismert mintákat formáznánk a homokba.
Néha úgy érzem felesleges a végtelenbe rágni azt,amit tudjuk,hogy köpünk ki.
Ne szűküljetek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Visszatérve Innocence-re:
Gén nagyon helyesen fogalmazta meg, miszerint nem kell minden nézőpontról mindenkinek tudnia - az lenne az igazi para... :D. És te választod meg melyiket interpretálod, ami mint olyan "tökfontos".
Viszont azt is jelzem, - szintén saját tapasztalat (nem híd, csupán saját tapasztalat...) - hogy az empátiának is van negatív része. Persze lehet hogy keverem a fogalmakat... Ha végigveszed az összes nézőpontot és válaszlehetőséget, és beleérzel a kérdező helyzetébe, akkor a rengeteg lehetőségből kiválaszthatod a neki tetszőt. Avagy TÉNYLEG azt mondod, amit hallani akar, ami néha hasznos, pláne úgy, ha mellé még tudatalatti palántákat is elvetsz az agyában, amik később a te érdekeidet szolgálják. Ez egyfajta kihasználása a másiknak, ez tény. Igazából szituációfüggő, hogy mikor melyik játékot játszod.
Saját tp szerint én pl. a legtöbb emberrel a "plántálást" játszom, vagyis mindegyik tudatalattijába olyan dolgokat vetek el, amik később számomra hoznak hasznot, és van az emberek egy bizonyos része, akikkel szélsőségesen őszinte vagyok, így pont kiegyenlítődik ez a mérleg. Az pedig már gyakorlati kérdés, hogy hogyan méred fel a szituációt, milyen gyorsan, milyen pontosan. Nekem itt szoktak problémáim lenni... :) De ez is tanulható.
Mindegy no. Ezt értette valaki rajtam kívül? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | de gén,
bocs, hogy beleszólok a kedves preciz és egyértelmű válaszodba:
úgy hiszem, hogyha a szemlélődő - adott esetbben kérdezett- képes arra, hogy egy helyzetet egyszerre rengeteg aspektusból lásson - nagy adottság az empátia amúgy, főleg, ha jó "agyi-emésztőrendszerrel" társul-
akkor miért kéne válogatnia?
ha kiválasztja a szerinte jó vagy rossz értelmezést, és abból csak a jót prezentálja, akkor egésztelenül viselkedik. -szerintem.
miért nem inkább egy olyan halmazt ad elő, amely az összes általa szemlélt nézőpont helyzetértelmezését tartalmazza?
szerintem ez a nehéz feladat.
végülis innocence, akármit is mondasz, a téged kérdező úgyis az interpretáció milyenségét figyeli.
a legzavarosabb összefüggésrendszert is elő lehet adni könnyedén.
sok sikert e nehéz, de tartalmas időtöltéshez. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Innocence:
Lehet, hogy meg tudod válaszolni ezerféleképp, de ezekböl csak 1 érdekli a kérdezöt: amit te választasz válaszként. Mások szempontjából tökmindegy, hogy 2 vagy 1000 lehetöség közül választottad - ha elkezded felsorolni a többi 999-et, akkor viszont jó eséllyel megbomlott elméjünek tartanak :) A sok nézöpontnak belül csak örülhetsz, mert így több lehetöséged van kiválasztani azokat, amiket leginkább a sajátodnak érzel és amikkel minél kellemesebben megélhetö és lefutható köröket építhetsz fel magadnak. Hogy vénember korodban a naplementét bámulva elégedett lehess a választásaiddal és az azokon keresztül megélt életszerepeiddel ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem meg az van, hogy elérkeztél a sokdimenziós útvesztőben egy elágazáshoz, és próbálod a legkényelmesebb utat választani.
ez a fáralógatós, anti-individualista belsőhang csak a nagy sűrűben áramló közepes értelmiségi embertömeg feléd irányuló vonzósugara.
olyan, mint amikor a startrekben bevonzza az arcot/járművet az anyahajó.
[személyeskedés]
|
| | | | |
| | | | | | 791. Sevil | 2007. május 8. 15:21 |
| | | | | | | Ez Csuang Ce gyógymódja a dilemmára:
A dolgok közt nincs olyan, amelyik ne lehetne az, s a dolgok közt nincs, amelyik ne lehetne ez. Az az és az ez egy-egy oldalról jellemzi az életet. Az azt t és az ez t sohasem fogni fel ellentétpárnak: ezt nevezzük az értelem (tao) fordulópontjának. E fordulópont körül, mint közép körül forogva kezdettől fogva a dolgok összhangban maradnak a taoval."
Szóljon, akinek sikerült :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :)
Nem, nem bomlott meg az elméd, csupán komform lettél és betagozódtál. A következő pálya az, amikor ezt újra megkérdőjelezed és besokallsz. Akkor majd jön egy őszinteségi rohamod és a pöccsel lefelé lógós részt mondod elsőnek és hangosan. Már ha jön persze, nem mindenkinek. Amúgy úgy kényelmesebb, ha nem jön. Igazából, ha ki tudod adni valakinek a pöcsre lógós részt, akkor nem gáz. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jártál már úgy hogy ezerféle nézőpontból voltál képes látni a világot? Nem vagy képes senkinek igazat adni a nem abszolút igazságokban (0 vagy 1), mert hol az a mérce amihez mérni lehet a jót és rosszat? Ha magad állítod, az nem lesz-e saját magad korlátja? Legszivesebben öledbe húznád a világot, végignéznéd benne a háborúkat, népírtásokat, az apró szerelmi tragédiákat és komédiákat, majd összeroppantanád az egészet és "kellmásik!!".
Én már nem teszek fel kérdéseket, mert tudom a válaszokat, én magam meg tudom válaszolni ezerféleképp.
Úgyérzem sok év tanulás és tapasztalás után kitünő átlagember lettem: mindenre képes vagyok olyan választ adni amit akkor épp hallani akarnak. "A deviancia valamennyi formája gecire taszít" - mondom ha kérdezel, ugyanakkor belül mosolygok és azt gondolom hogy egy ideális világrendben pöccsel felkötve lógnál a fáról. :)
Nemhiszem hogy bárki érti, vagy érteni akarja ezt. Én magam se. Lehet ez egy apró megvilágosodás, lehet megbomlott az elmém, lehet ugyanazt a kört futom amit ti már évek óta. Szabad a gazda, melyk a következő pálya? |
| | | | |
|
