 |
a fűről hosszú távonRogue, 2005. június 27. Kannabisz témájú információk az Anyagismertetőkben találhatók.
További ajánlott szakirodalom: India ajándéka
Virtuális kenderfarm játék: Kendernevelde
Termesztési ismeretek az Egy kalap alatt oldalon találhatók.
Kérjük, NE írj be kereskedelmi jellegű, kendermag beszerzésével kapcsolatos hozzászólásokat (üzletek, címek, weboldalak, árak stb.). |
 | |  | | | | 1576. phuál | 2009. szeptember 27. 01:49 |
| |  | |  | | | scp:
"Tehetek arról, hogy vannak az agyamban olyan receptorok, amiknek tartós ingerlése kényszeres cselekvést vált ki? Szerintem errõl nem tehetek, az evolúciót nem én alakítottam így. Az agyamat és a receptoraimat készen kaptam így, amikor megszülettem. Természetesen innentõl viszont már az én felelõsségem, hogy ezt idõben felismerjem, és kezeljem, de nem úgy születtem, hogy lennének kész módszereim a pszichés függõség felismerésére, kezelésére, ami eléggé megnehezítheti az életem. Ugyanígy a függõség sem veleszületett, hanem úgy tanultam a függõséget valamikor az életem során."
érdekes hogy többnyire pszihés-lelki függőségről írsz, de tualjdonképpen amit leirsz az a biológiai - fizikai, nem pszihés - függőség. Amiről te beszélsz az a kémia, és én itt nem kötekedni akarok, nem is a szavaidat kiforgatni, sőt még megfogalmazásbeli különbségeken sem akarok csámcsogni, csak arra próbálnék rávilágítani, h olyan szájíze van így ennek a dolognak, h a felelősséget kicsit lepaszolnád a fizikára/kémiára.
Abban egyetértünk hogy a fűvet mértékkel kell használni. Nincs olyan h "normális" mennyiség, ez jogilag is értelmezhetetlen, és amúgy is mindenki mást bír. Én pl azon döbbentem meg h az itt hozzászólók fűadagját gyök alatt szívtam el én, mégis meg van sülve az agyam.
Még most is pedig napokon belül lejár az egy hónapos tépőzár. És egy hónap után azt kell mondjam, h a problémáim gyökere nem a cannabisban leledzik. Én lenneék a legboldogabb most így utólag h így lenne, mert így egy hónap után aszondanám, h akkor hagyjuk, felejtsük el, és meg van oldva minden. De nem a fű a problémáim gyökere.
amire ki akarok lyukadni, az az, hogy az embernek nem a fű okozza a negatív hatásokat, hanem hha a szmóker alapból meg van makkanva, akkor rászív, és akkor igenigen szarul fogja magát érezni.
Csak ezzel az a baj, h az ember nem veszi észre h meg van makkanva. Nem akarja észrevenni. És kurva szar rádübbenni x idő távlatából, hogy ami döntésről aszitted h jó, helyes döntés, amiről szentül hitted, h így a legjobb, így kell lenni, és meg is indokoltad magadnak, h ezért meg ezért, na szal ha rájössz később h mekkora ordas nagy faszság, az eléggé fos.
Iszonyatos bizonytalanság érzés, h ha akkor szarul döntöttem, mégis meg voltam győződve szilárdan, akkor lehet h egy mostani döntésemnél is elkövetem azt a hibát, h hatalams faszságot gondolok az agyammal, és ezért szarul döntök.
na, lényeg a lényeg: mindenki söprögessen a saját agya táján, a démonokat meg haggyuk az AXN-re :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | fanyűvő:
Én is füvezek, igaz csak heti rendszerességgel - nem tudom hogy te milyen sűrűn használtad - én pont az ellenkezőjét a tapasztalatom.
segít kikapcsolni egy kicsit, hogy a héten kapott stresszadagot le tudjam vezetni.
Most volt egy ideig, hogy nem használtam, aztán mikor elszívtam egy spanglit, rendesen éreztem hogy megkönnyebbültem. És nem nyomja el a érdeklődésemet, sőt inkább erőt ad hozzá.
Bár gondolom ha napi rendszerességgel használnám, akkor már rajtam is úrrá lenne ez a "semmi sem érdekel" dolog.
De gondolom ez olyan lehet mint a vitaminok is:
HA sokat szedsz, akkor ár nem egészségesek.
és igen jól mondtad, a keksz is veszélyes, és minden más is.
Az autóvezetés is veszélyes, ha nem tudod "kezelni" az autót. |
| | | | |
| | | | | | 1574. scp | 2009. szeptember 26. 17:53 |
| | | | | | | Engem az zavar, hogy ha közlöm hogy negatív tapasztalatom volt egy drog fogyasztásával kapcsolatban, akkor egyesek annyival elintézik hogy "hülye vagy kisfijam, túl sokat drogoztál", "a te hibád, nem tudod normálisan használni a szert", stb. Pedig könnyen lehet, hogy valaki nem azért drogozik túl sokat mert úgy gondolja hogy "jó dolog" sokat drogozni, hanem azért, mert pszichésen függõvé vált, ami pont azt jelenti, hogy nehezen tudja kontrollálni hogy mennyit fogyaszt, többet fogyaszt mint amennyit eredetileg tervezett, stb. Szóval ha valaki legyint, és elintézi annyival, hogy "én nem lettem függõ, biztos te vagy a hülye", akkor szerintem nem érti a problémát. Persze a másik véglet, ami mindenért az anyagot hibáztatja, ugyanannyira értelmetlen.
A másik meg, hogy mi az hogy "normális", "megfelelõ" szerfogyasztás? Ezzel jönnek sokan, de tudtommal nincsen "normális" drogfogyasztás, legalábbis a társadalom szemében nem létezik ilyen fogalom. A társadalom számára a drogfogyasztás bármilyen formája bûncselekmény, deviancia, káros, veszélyes dolog, "ördöggel cimborálás". Innentõl csak egyéni "norma"-fogalmak lehetnek, ami viszont mindenki számára mást jelent. Például egy raszta számára teljesen "normális" dolog naponta tíz spanglit elszívni, míg lehet hogy valaki más ugyanettõl igen hamar "megmakkan", pláne egy nem-raszta közegben. Szóval amíg a társadalom nem kínál a fogyasztók számára "normákat", pláne ha a fogyasztók normái teljesen ellentétben vannak a társadalom normáival, addig szerintem a fogyasztók elég sok veszélynek vannak kitéve. |
| | | | |
| | | | | | 1573. spirit | 2009. szeptember 26. 15:50 |
| | | | | | | Én aránylag sok évet töltöttem fű alatt,azóta is félek tőle.
Soha az életben nem fordított ki magamból semmi olyan mértékben,mint a spangli.
És a legjobban azt utálom,hogy még azóta is vannak akik azzal akarnak becsapni,hogy ez csak egy lightos dolog,ami nem okoz függőséget.
Hát,engem ÚGY,és ANNYIRA semmi nem tudott beszippantani.
És ahogy lenni szokott,elkezdtem elfordulni a nem füves barátaimnál.
Szó se volt démonizálásról,valóban szóvá tették hogy ez nem jó,hogy teljesen kifordultam magamból,hogy már semmi nem érdekel,de hát ez volt az igazság.
Én hobbiember akartam lenni mindig is.
Tudjátok,aki néha elszív egy-egy dzsót,és nem akar többet,elég neki az,ami van.
Találkoztam már olyannal,aki meg tudott itt állni,biztosan itt is vannak,miért is ne?Ez egy értelmes,intelligens csapat,egy rakás tényleg jó arccal,de tény ami tény,nagyon ritka dolog.
Életem legjobb éveit vette el,szóval én nem tartom ezt annyira könnyű dolognak,ahogy az legtöbbször feltüntetve van.
Mielőtt bárki azt gondolná,hogy a vaskalapos köcsögöt akarom játszani,gyorsan leírom:
Tény,a háztartási keksz is tud halált okozni,túl lehet adagolni,mondjuk napi 6-8kiló biztos kinyír.
A körömrágásra is rá lehet szokni,és a körmöt se tiltja be senki,mint veszélyes dolgot.
Én egy dologra vágyom a fűvel kapcsolatban:
Végre legyen legalább egy valaki,aki használja,és elismeri,hogy kezelhető,de igenis veszélyes dolog tud lenni,mert ezt "semmi gond nem lesz ezzel,aki meg mást mond,az démonizáló náci köcsög" dolog annyira tud fájni,amikor arra a jó néhány évre gondolok.
Csak ez:tud építeni,biztosan,de nem veszélytelen,és semmivel se veszélytelenebb mint más szerek.Sőt.Végigjártam sok dolgot.Egyikbe se ragadtam bele.
Szerintem az,hogy ki mit csinál,az a magánügye,és ez nem szabad,hogy bármit levonjon az értékéből.
Ahogyan a "rohadt náci"zó is ugyanúgy "náci",csak más a színe.
Így a "rohadt drogos"-ozó se jobb mint az úgynevezett "tényleg" "rohadt" drogos,legalább is szerintem,de szeretném ha valaki aki él ezzel,tudja is kezelni,az kimondaná,hogy nem gyerekjáték,igencsak veszélyes tud lenni.Nem feltétlenül az,de az ebben beleragadt irdatlan sok ember 99%ának szintén azt hazudták,hogy csináld csak,nem lesz semmi következménye.
|
| | | | |
| | | | | | 1572. marhaj | 2009. szeptember 26. 08:16 |
| | | | | | | deeptrip:
szerintem azért nem parázok rá, mert ha jól belegondolok, futásnál is felmegy így a pulzus, és ilyenkor inkább aktivitást érzek, és tudok pörögni, valamikor egyből elkezdek rendet rakni, vagy berakok valami fasza kis pörgős zenét,
Nekem a magas pulzus sugározza az energiát és az aktivitásra való hajlamot. Régen én is nagyon paráztam tőle, de egy alkalommal valahogy máshogy fogtam fel, aztán azóta nincs vele gondom.
|
| | | | |
| | | | | | 1571. scp | 2009. szeptember 26. 01:38 |
| | | | | | | Igen, nyilvánvalóan magából általánosít, viszont a tapasztalatát leírja ezzel. Most csak ebbõl a szempontból volt érdekes számomra amit írt, nem a (megkérdõjelezhetõ) általánosításai miatt.
Szerintem aki sokat füvezik, az egy idõ után lehet hogy csak a füves társaságot fogja kedvelni, a "normális" emberek nem érdeklik annyira, mert azokkal nem tudja megosztani az élményeit, nem értik meg, nem érzi velük olyan jól magát. Ezáltal valamennyire elfordul a többségtõl, vagy annak egy részétől. A másik, hogy lehet hogy ha megtapasztalod hogy a "normális" emberek mit gondolnak rólad, stigmatizálnak, "hülye drogosnak" tartanak pusztán elõtéletbõl, stb., akkor egy idõ után lehet hogy elfordulsz tõlük mert eleged lesz belõle. Ez persze nem az anyag hibája, hanem a társadalom fogyasztóhoz való hozzáállása okozza, amely a fogyasztók szeparációját, izolációját erõsíti. Pláne hogy a társadalom a paranoiát és bûntudatot is folyamatosan erõsíteni próbálja benned. Ezért gondolom, hogy ha legálisak lennének a drogok, akkor a velük kapcsolatos károk jóval kisebbek lennének, mert a károk jó részét nem az anyagok, hanem a társadalom hozzáállása okozza a fogyasztóban. Szerintem ez elég nyilvánvaló. |
| | | | |
| | | | | | 1570. deeptrip | 2009. szeptember 26. 00:55 |
| | | | | | | marhaj sztem én voltam, csak feküdtem és alap pulzusom 147 volt, kb. úgy éreztem mindjárt elszállok, te hogyhogy nem paráztál rá?
scp:
"a lényeg,h a napi rendszerességgel kannabiszt használók kb 10 év után érezhetően "belemakkanak" az egészbe.
ésszel kell csinálni, nem napi rendszerességgel.
tudjátok: jóból is megárt a sok ;)"
Magából már általános következtetéseket hoz, ez hiba. Ésszel kell csinálni->milyen igaz.
Amúgy ezzel a mondatával saját magáról ismerte be, hogy megmakkant. Egy megmakkant ember nem arról híres, hogy objektíven tudná szemlélni a dolgokat, pláne a sajátját.
Amúgy a világtól és emberektől való elfordulás se a fű miatt van, viszont a fű eszköz lehet abban, hogy valaki 10 éven át ezt fenntartsa mert nem akar látni dolgokat. |
| | | | |
| | | | | | 1569. marhaj | 2009. szeptember 25. 21:35 |
| | | | | | | hallottam hogy volt aki beparázott a 140-es pulzustól.
nemtom, hogy én vagyok hülye, de nekem ilyenkor nagyon jó érzéseim vannak, és energiát érzek magamba. |
| | | | |
| | | | | | 1568. scp | 2009. szeptember 25. 15:53 |
| | | | | | | Találtam egy kommentet egy rendszeres, krónikus fûfogyasztótól: http://href.hu/x/a5lh
Nyilván vannak olyan mondatai, amik egyes, eltérõ véleményen lévõ emberek zsebében kinyitják a bicskát, most kérem hogy ezeket a bicskákat csukjuk vissza, mert az ingerült vita nem vezet sehova.
Ami érdekes számomra, és amiért linkeltem, hogy õ is hasonló dolgokról számol be, mint amiket én tapasztaltam, és amiket más, rendszeres (krónikus) fogyasztóktól hallok. Szóval ez nem egy általános igazság, csupán egy megfigyelés részemrõl - akik túl sokat füveznek, többségében hasonló dolgokról számolnak be. Ez önmagában nem bizonyítja az ok-oksági viszonyt, de ha nem a füvezés hatása lenne ez, akkor mi indokolja hogy ennyire hasonlóak a tapasztalatok?
Persze itt nem a normális, hanem a túlzott fogyasztásról van szó, na de pontosan errõl szól a lelki függõség: többet kívánok/fogyasztok, mint amennyi jó lenne, és itt kezdõdnek a negatív hatások. Szerintem az egésznek a kulcsa a függõség, mindent erre tudok visszavezetni. Ha nem okozott volna nálam pszichés függõséget, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy az életben nem lett volna semmi problémám a füvezésbõl.
Tehetek arról, hogy vannak az agyamban olyan receptorok, amiknek tartós ingerlése kényszeres cselekvést vált ki? Szerintem errõl nem tehetek, az evolúciót nem én alakítottam így. Az agyamat és a receptoraimat készen kaptam így, amikor megszülettem. Természetesen innentõl viszont már az én felelõsségem, hogy ezt idõben felismerjem, és kezeljem, de nem úgy születtem, hogy lennének kész módszereim a pszichés függõség felismerésére, kezelésére, ami eléggé megnehezítheti az életem. Ugyanígy a függõség sem veleszületett, hanem úgy tanultam a függõséget valamikor az életem során.
De honnan tudhatom, hogy egy anyag fog-e pszichés függõséget kiváltani vagy sem? Honnan tudhatom, hogy hol van az a határ, amit ha átlépek, akkor már függõséget fog kiváltani? Honnan tudhatom, hogy mennyire fogom tudni kezelni az esetleg kialakult függõséget, és az utána maradó ûrt? Ezek szerintem elég nehéz kérdések, és nem lehet rá elõre biztos választ adni. Van az a mondás, hogy "nézd meg milyen mély a kút mielõtt beleugrasz" - hát én úgy döntöttem, beleugrottam, megnéztem - szerintem azért elég mély ez a kút, így nem árt végiggondolni, mik azok a határok, amiket nem érdemes átlépni.
Mindezzel persze valakinek nem mondok sok újat, csak próbálom érzékeltetni hogy a valóság összetettebb annál a két szélsõségnél, hogy "a drog rossz", illetve "a felhasználó rossz". |
| | | | |
| | | | | | 1567. scp | 2009. szeptember 22. 22:35 |
| | | | | | | | Oké... leírtam, nem vagyok Csernus, nem vagyok Karesz apja, a velük kapcsolatos dühöt nem kéne rám vetíteni. Én csak egy senki vagyok ebben a rendszerben, mit számít a véleményem? A társadalmat nem az én véleményem fogja meghatározni, felesleges ellenem harcokat vívni. |
| | | | |
| | | | | | 1566. deeptrip | 2009. szeptember 22. 20:43 |
| | | | | | | Scp számold bele azt, hogy az írásbeli kommunikációnál sokkal nagyobb az esély, hogy a beszélgető felek a saját elképzeléseiket olvassák ki a másik írásából. Ez főleg annak köszönhető, hogy nem halljuk a másik hangját, ami az érzelmi töltetett hordozza.
Így nem marad más, mint feltételezni a másikról, hogy nem direkt kötekedik és, hogy ez az egész inkább csak a nem megfelelő kommunikációból adódik és nem abból, hogy egymással lenne bajotok (annál inkább azzal az emberrel, akit a másik helyére képzeltek).
Most nagyon okos voltam!! |
| | | | |
| | | | | | 1565. scp | 2009. szeptember 22. 17:19 |
| | | | | | | És azt se értem, miért kell mindenbõl ilyen késhegyre menõ vitát csinálni. Leírtam egy véleményt, ez csak egy afféle személyes meggyõzõdés. Nem kötelezõ vele egyet érteni. Más volt a véleményem öt évvel ezelõtt, és más lesz a véleményem öt év múlva. A mostani véleményem csak egy pillanatnyi állapot. Senki nem mondta, hogy mindenkinek ugyanígy kéne gondolnia, mint nekem.
Van egy csomó ember a világon, akiknek nem értek egyet a véleményével, mégse rontok rájuk hogy "milyen hülye vagy, hogy így gondolkozol". Ezzel mit érnék el? Maximum annyit, hogy megharagszanak rám, de a véleményük ettől nem változna. Mindenki azt hisz, amit akar. |
| | | | |
|
