 |
Legfrissebb hozzászólások (117551 - 117600)
 | |  | | | | |  | |  | | | | biztos, hogy tudatodnál vagy? :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Hahó! Van itt valaki? nekem ilyen gyerek mese szintű ismertetőre lenne szükségem hogy felfogjam.
de mostmár bármilyen segítséget szívesen elfogadnék, de itt senkivel nem találkozoik az ember. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Innocence: nekem kedd este sikerult eloszor, de csak negyedik probalkozasra :/
homen: nem oldja meg, de egyszerubb...es mivel a drog hatasa alatt is tudatomnal vagyok, az ott szerzett tapasztalatok valamilyen szinten segitenek kikuralni a fobiaim. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ...az ördöggel cimborálsz
dehát az ördög is csak azért van... :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a fóbia olyan mint a futóhomok
amennyit előre mész ugyanannyit lépsz hátra
tehát egyhelyben toporogsz amíg el nem szállsz
ezt akarod?
...a drog nem oldja ezt meg csak elhiteti veled hogy mégsem....
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Narcissos,
fiatalon még ment, manapság már nem, mintha a kor előrehaladtával szükségszerűen beszűkülne az ember.. lehet már tüntetésekre kellene járnom és zászlókat égetni a transzcendentális állapotokhoz? :)
jegHegy,
szombati buli után kb hétfő éjjel alszik az ember először normálisan.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Megvan! Te a fundango-ra gondoltál? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja, csak annyi hogy rendeltünk már a spacetribe-tól ruhákat úgy hogy többen összeálltunk innen. :) Vicces hogy ugyanott lyukadnak ki másik is.
De mi az az FDG? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem rossz ajtót kopogtatsz G@nj@... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | tul sok fobiam van ahhoz hogy tomegben jol erezzem magam tudatmodosito nelkul |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Szerintem ez tipikus összekeverése olyan dolgoknak, mint saját magad határai, és önmagad, ragaszkodó és feltétlen szeretet. A fürdővízben csak üresség van. A gyereket utána találod meg, miután kiöntötted magad."
Meglehet...
"Annak BÁRMI az útja."
Esetemben a BÁRMIM :-)
"Pont ez a magasabb dimenziók elméletem, tehát hogy drogokkal nem hosszú éveket elszöszmötölünk a fizikai világban, hanem elképesztő energiákkal kilőjük a tudatunkat saját magunkon belül, aztán lesz ami lesz. Az az út lerövidítése, hogy a trip közbeni szenvedés a tisztulás, és ez egyrészt intenzívebb, másrészt amíg "hat" az anyag nincs mese, ég a karma."
Lehet, lehet... de én szívesen szöszmötölök is... nem sietek sehova.
"Gomba. Azért nem működik az egyesülés eleinte, mert az ember azt gondolja, hogy vannak "hibái", és azokat takargatja, maga elől is, meg mások elől, akik belelátnak."
Egyszer Ajtóablak olyasmit mondott, hogy ő már gond nélkül le tudja venni az álarcait, csak kérdés ki kíváncsi az arcára... Mostanság már én is érzem, hogy le tudom venni őket... A következő lépés az lesz, ha majd nem foglalkozom vele annyira, hogy ki kíváncsi az arcomra...
"Ezeket lehetne átprogramozni igen-szettekre. Hidd, tudd, értsd, akard, lásd, gondold stb. amit a legjobbnak érzel, és az elkezd műxeni."
Hát jó, majd meglássuk...
"Ha a "kiönteni magad" negatívan hangzik, akkor vedd úgy, hogy úgysem tudnád "túl" kiönteni magad, mivel te vagy az öntő is :)"
Ez jó :-) Ezzel nagyon tudok mit kezdeni... Köszi, Gén. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hello!!
Segitségeteket szeretném kérni aki olvasta castaneda elsö és talán legjobb könyvét don juan tanitásait.ott kedves barátunk carlos lejegyzetelt mindent vagy legalábbis majdnem mindent.
több honapja nyomozok de valahogy nem bukanok a nyomára hogy az a pipa keverék amit szivnak miből áll carlos se tudta beazonositani de azt irta 7-8 öszetevő és az egyik gomba.
szeritem lehetet még benne salvia is mivel akkoriba nem nagyon volt ismert ez a növény.de ha valaki tudna nekem segiteni ebbe hogy mit tartalmaz a kis füs azt megköszöném. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | [hangbejátszás: stúdióközönség röhögése] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bt:
"nem egészen hiszek abban"
"nem igazán értem"
"nem egészen úgy gondolom"
"nem akarok"
"nem hiszem el"
"nem látom működni"
"nem lehet"
"nem tudom"
Ezeket lehetne átprogramozni igen-szettekre. Hidd, tudd, értsd, akard, lásd, gondold stb. amit a legjobbnak érzel, és az elkezd műxeni.
Ha a "kiönteni magad" negatívan hangzik, akkor vedd úgy, hogy úgysem tudnád "túl" kiönteni magad, mivel te vagy az öntő is :)
Nomad:
"a trip közbeni szenvedés a tisztulás"
Ha annak veszed, akkor igen. De a szenvedés sem szükséges; ahogy mondod: BÁRMI lehet a megvilágosodás útja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hello!!
Atis az semmi röviden tömören az én történetem az ördög magal:
Megettem 14évesen úgy 250-300magot haverom ugy szint.
elment mindenki haza akkor kezdödöt a para.
anyámat áthivtam a szobába hogy több ezer pok vann bent a lakásba engem nem vitt korházba és ugy 7ora mulva lejöttem a halorol de két napig olvasás kilöve.haverom annya reggel hiv hogy mit szedtünk be a tibivel mert éjel amig ö nem volt otthon átthivta a szomszédokat hogy ufok van nak a pecoba szoval elég röviden de ennyi volt . én is ugy gondolom hogy soha többet de aztán mivel kurva kivácsi vagyok még lehet esszek az ördögből egy falatot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "basszus, ebben a pillanatban semmi gondom nincs" (és ez így van a nap 90%-ban)
ez így hülyeség. mert van, csak attól nem jobb, hogy rágódok rajta. azaz ha tudom, hogy a pillanatban semmit nem tudok tenni a dolog érdekében, akkor úgy veszem, mintha nem lenne: tehát a leghasznosabb amit csinálhatok, hogy boldog vagyok :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Szóval az van, hogy én nem akarok lemondani önmagamról, mert bár van, amivel nem vagyok elégedett magammal kapcsolatban, valahogy úgy érzem, úgy a "gyereket" is kiönteném a fürdővízzel, amit meg nem akarok, mert szeretem azt a "gyereket" (megint megengedem persze, hogy hülyeséget beszélek, és hogy így nem lehet... stb.) "
Szerintem ez tipikus összekeverése olyan dolgoknak, mint saját magad határai, és önmagad, ragaszkodó és feltétlen szeretet. A fürdővízben csak üresség van. A gyereket utána találod meg, miután kiöntötted magad.
"Nem egészen hiszek abban, hogyha meg akarok világosodni, akkor annak ez az útja..."
Annak BÁRMI az útja.
"..úgy érzem, nem lehet "megúszni" az út "hosszát", nem lehet "lerövidíteni" a téridőből való intenzív kizuhanással "
Pont ez a magasabb dimenziók elméletem, tehát hogy drogokkal nem hosszú éveket elszöszmötölünk a fizikai világban, hanem elképesztő energiákkal kilőjük a tudatunkat saját magunkon belül, aztán lesz ami lesz. Az az út lerövidítése, hogy a trip közbeni szenvedés a tisztulás, és ez egyrészt intenzívebb, másrészt amíg "hat" az anyag nincs mese, ég a karma.
"szeretném, ha inkább lenne egy zippzár a lelkemen, amit ha kinyitnék, egyszerűen bele lehetne látni (úgy értem belelátnék én is, meg azok is, akiknek valamit szeretnék átadni), és nem kéne verbálni..."
Gomba. Azért nem működik az egyesülés eleinte, mert az ember azt gondolja, hogy vannak "hibái", és azokat takargatja, maga elől is, meg mások elől, akik belelátnak.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tényleg nem vagyok sem elkeseredve, sem befordulva, sem elfordulva... Bűntudat sincs, csak némileg zavarban vagyok, hogy ennyire "lekötöttelek" titeket -- szó szerint :-)... Mindenesetre jó tudni, hogy szerencsédnek veszed, hogy ott lehettél, mert nekem azért működött az a szociális parám, hogy ott untatlak bennetek...
Tapasztalatnak komoly volt, az biztos. Így utólag nem igazán értem, hogy mitől paráztam... nem tudom ez másnál is így van-e utólag, hogy már nem érti... szóval az van, hogy most úgy érzem, ha megint ott lennék, egyszerűen leülnék és élvezném ezt a ritka élményt... ez persze csak egy érzés... így utólag könnyű. Asszem volt egy olyan "fizikai" jellegű rosszullétszerű benne, amiről nehezen tudom elképzelni, hogy jobban bírnám... Bár ez a fizikai jellegűség is olyan megfoghatatlan, nem emlékszem, hogy konkrétan bármi fájt volna fizikailag...
Ami régi vitánkat illeti, az azért még mindig fennáll, bár talán már nem egészen úgy gondolom, ahogy korábban... szóval ha most elgondolkodom azon, hogy mit szeretnék a legközelebbi tripen, hát leginkább azt a kellemes, lightosabb állapotot szeretném... vagy nagyon intenzívet, de akkor valahogy mégsem ilyet... olyat, amit valahogy mégis "elbírok", nem tudom... (Megengedem persze, hogy hülyeséget beszélek...) De az is igaz, hogy nem bánom, hogy ilyen is volt, semmiképpen sem akarnám meg nem történtté tenni... Szóval az van, hogy én nem akarok lemondani önmagamról, mert bár van, amivel nem vagyok elégedett magammal kapcsolatban, valahogy úgy érzem, úgy a "gyereket" is kiönteném a fürdővízzel, amit meg nem akarok, mert szeretem azt a "gyereket" (megint megengedem persze, hogy hülyeséget beszélek, és hogy így nem lehet... stb.) Nem egészen hiszek abban, hogyha meg akarok világosodni, akkor annak ez az útja... Úgy értem, jó lenne, ha ilyen "egyszerű" meg "gyors" lenne, de nem hiszem el, hogy így lehet, hogy így kéne... valahogy nem látom működni ezt a dolgot... úgy értem, meglehet, hogy sokat lehet fejlődni így is, de ha én megvilágosodásban gondolkodom, akkor úgy érzem, nem lehet "megúszni" az út "hosszát", nem lehet "lerövidíteni" a téridőből való intenzív kizuhanással... áh, nem tudom... ezek csak ilyen szavak, meg érzések... sokszor szeretném, ha inkább lenne egy zippzár a lelkemen, amit ha kinyitnék, egyszerűen bele lehetne látni (úgy értem belelátnék én is, meg azok is, akiknek valamit szeretnék átadni), és nem kéne verbálni...
bt, aki kiegyezik az 1:1-ben is :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bt:
Gomba kontra(?) Gomba 1:1
Most végre megtapasztalhattad, hogy milyen a majdnem kiszakadás. Régen vitatkoztunk azon, hogy milyen az "igazi" trip, és hogy ez még nem mindenkinek volt. Ha nem is EZ az igaz(hanem az öszes egyszerre), de mindenesetre egy olyan fajta, amit te még ezek szerint nem tapasztaltál. Ettől sem elkeseredni, sem befordulni, sem elfordulni, sem bűntudatkodni nem kell, egyszerűen tapasztalat, mint minden más pillanat, bár szerintem sokkal tanulságosabb. Sok trippemen előfordult, hogy saját magam elemezgetése során elértem a határhoz, de a dualitás falát nem tudtam áttörni, illetve át tudtam, de a másik oldal ugyanolyan, mint az, ahonnan jöttem. A falat kell kiszedni az elméből, nem körülötte forgolódni. Szerintem igen örömteli, hogy még szinte egy éve sem kezdtél utazni, és máris egy ilyen mély élményed volt. Nekem, mikor ilyen utazáson voltam, pl. az egyedül három explorer, volt benne egy csomó élmény amit nem értettem, és amire nem emlékeztem, de az azt követő pár hónapban lassacskán előjöttek az akkori tanítások, trippen is és a mindennapi életben is vegyesen. A végén(?) sikerült(ni fog(t)) azzá válni(t), aki(ami) akkor volt(am), mikor a háborgás néha szünetelt, és békét találtam, és lecsiszolni azokat a részeket, amik a háborgást okozták.
Az "önmagunkról" való lemondás szerves része a megvilágosodáshoz vezető folyamatnak, mert meg kell tanulni, hogy ne ragaszkodjunk semmilyen önmagunkhoz, hiszen ez csak egy tükörrendszer rögzítése. Az első leckék mindíg keservesek, de egyre könnyebb lesz minden lépés. Szóval én tartom szerencsémnek, és megtiszteltetésnek, hogy ott lehettem.
További jó utat.
Bence |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én osztom a véleményed :)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | egy problema viszont felmerult...a buli ota nem tudok rendesen aludni, csak forgolodom :( mar osszevissza luktetnek a szemeim. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én kétszer meggondolom, mieltt megint kipróbálnám, mert rajtam baromira előjön a végtagfájdalom kevés magtól is. Tényleg nem jó egyedül csinálni sem, és úgy mászkálni a városban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hehe, lelépek egy hétre, és egy egész nyárra való gyakorlati anyagot felhalmoztok. lesz meló :) (vagy móka?)
cell: pontosan tudom, hogy miről beszélsz. életem legboldogabb pillanatai voltak, amikor félretéve minden aggodalmaskodást hátradőltem kis fotelemben -mint a jó paraszt- és azt mondtam, végre minden a helyén van. oké az élet. így indult. először ezekhez a pillanatokhoz az kellett, hogy minden erőmmel megalkossam a tökéletes napomat, ami egy nagyon nehéz dolog volt, tekintve, hogy lusta vagyok (de változom!) és ugye mindenféle erőltetett tanulmányokkal kellett foglalkoznom... szóval nehéz.
ugyhogy elkezdtem a másik komponenst (a tudatom) tréningezni, hogy függetlenítse a boldogságát a tökéletes naptól. aztán egyszer ültem hőn szeretett fotelemben :) és rájöttem, hogy "basszus, ebben a pillanatban semmi gondom nincs" (és ez így van a nap 90%-ban). akkor meg miért ne legyek boldog? na ettől nagyon boldog lettem :) és ahányszor újra és újra sikerül magammal megértetnem mindig az leszek. mellékvágány: ha betépve ezt megcsinálom, a tudat lerázza magáról minden földi koncát, és olyan messzi tudattájakra katapultál, ahol levegő helyett is eufóriát lélegzik az utazó. olyankor nincs gondolat, csak színtiszta repülés, próbáljátok ki! :)
mostmár "csak" azt kéne megtanulnom hogy stagálni tudjam ezt a párperces állapotot. tehát mindent :)
kicsit kusza, meg hiányzik a vége, de ha kijövök majd a köreimből elmagyarázom magamnak, aztán nektek
LaZa, aki rájött, hogy mindig mosolyog amikor a datthon kommentel. de tényleg, az arcom magától így áll be :))) daath-tudat? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én mindig szerettem a másnapot miután leráztam a zavaró emlékeket, érzékenyebb voltam a világra és az jó.. najó, hazudok, mer a végén amikor már másnap a szekrény a fülembe ordított meg efféle, akkor már nem.. :)
végleg lejönni egyébként nem is olyan egyszerű, jómagam vagy 3 hónapja nem élek vele, de amikor feldobom itthon a kedvenc breakbeat szetjeim, azért visszakívánom a régi szép időket.. ha bevallanám magam előtt h már soha többé nem partizhatok asszem qrvara elszomorítana, hja, ez akár azt is jelentheti h nem tudok lemondani róla, csak esetleg sokáig tiszta maradni; szevasztok addiktológusok! :) a határ meg lehet h egy lépéssel közelebb van mint az ember gondolná, nem lehet elég óvatosnak lenni..
a napot akartam,
elégett minden (k) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | első éveinkben mikor minden ami új és drog volt felelőtlenül és ostobán fogyasztottuk, ekkor történt életem első és egyetlen daturázása. Ha megkérdik milyen volt a válasz: eszméletlen dúrva de mégegyszer soha!!! 70-100 db körül ehetett egy barátom és úgy csavargatta finoman. erre én nagy okosan elkezdtem zabálni suli vége felé, mire oda értünk haremohoz olyan 200 körül jártam.
és jött a puff! sokára kezdett hatni, de akkor nagyon.
a flash részét ki hagyom, lényeg hogy korházba kerültem és mivel nem tudták kideríteni mi a szart ettem "sajnos" nem moshatták ki a gyomrom hanem meg kellet várni ameddig természetes úton kitusztul a szervezetemböl. 3 nap az intenzíven. másfél nap tömény halu: törpék, spanok, tárgyak, gördeszkások az inkubátorban. csak jöttek és jöttek váltotok egymást a bizalomgerjesztő események hogy ne unatkozzak. nagy élmény de köszönöm mégegyszer soha. (Tudom soha nem mond azt hogy soha) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
mi lenne ha nyomtatnánk pólót? ha valaki ért a flashez, nekem vannak ötleteim, vagy tudunk a netről mintát csórni, vagy csinálok én :) (van pár ábrám, majd felrakom, hátha bejön vkinek)
nincs ismerősötök aki tud olcsón jó minőégben nyomtatni?
mantis: mire gondolsz? FDG? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mik az arányok?
Közepesen durva ...db
Nagyon durva ...db
Nagyon nagyon durva ...db
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | clap-clap-clap-calp Ez taps bordee 510 hozzászólásának.
Még ha ezzel sok ember tisztában van akkor is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A legnagyobb bajom az , hogy nagyon ritkán jutok hozzá.
sajna felénk már egy jó ideje pangás van ezen a téren.
de legalább nagyon tudjuk értékelni ha mégis a nyelvünk alá kerül:) de legálabb így nem tudok ráunni:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy valamit nem szeretek a karikázás UTÁN: A másnapi ürrességet és enyhe depressziót(ez ritkábban jön elő, de előfordul)
Akár milyen after legyen utána akkor is végigmegy rajtam csak késöbb. de hát ez van |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | holnap délelőtt Csinibébi bezavar az Egó és az Anyag közé.
védőszemüveg előnyös. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyébként szombati buli után reggel nyolc fele valaki berakott Yonderboy-t, lasztiról, sörről és spangliról való lejövetelem után (+++++az a kellemes félmeditatív állapot+++++) a 13-as szám nagyon megérintett. Régen hallgattam már ezt az albumot, akkor is csak felszínesen, egy éve már talán hogy tönkrement a cd-m. Mindenesetre meglepően mélyen érintett. A cd-t persze elhoztam, és azóta is a hideg ráz, amikor hallom azt a számot. Régen borzongatott meg zene ennyire.
Legszeretettljesebbhálásköszönetem a zeneszerzőnek!!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hé Cellux!
Napra egyezik a szülinapotok???
Ha igen, akkor csináltathattok felesbe horoszkópot... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | :)) Ismétlődnek itt a dolgok nagyon. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nos, tul vagyok az elso ecstasy-s estemen. tetszett. nagyon reg szerettem volna mar kiengedni a gozt egy kicsit, ugyhogy nagyon jot tett a tancolas. a tettes egy V2-es bogyo volt, mint azt lejjebb emlitettem, csak akkor nem volt erom tobbet irni. a hely ahol voltunk idealis volt, mindig lehetett hova leulni, es mindig volt keznel viz. a comedown egyaltalan nem volt olyan rossz mint azt tobb helyen olvastam, nem volt semmifele crash, szepen kiejtoztem az ugralos allapotbol a chillesbe. viszont aludni utana nem igazan tudtam, csak forgolodtam egesz nap. a "de jo lenne megint" erzes azota is ott van, de vigyazni fogok vele, mert ismerek par embert aki tulzasba vitte a dolgot, es nem akarok olyanna valni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Na, nekem elegem van abból, hogy ebben a tökéletes városban nem lehet kapni egyetlen normális pólót, gatyát stb...
Vagy ha sikerül is találni, az megfizethetetlen!
Ezért arra gondoltam, hogy rendelek internetrol!!!
A posta költség miatt azonban jobb lenne, ha többen rendelnénk ruhát!
Szóval, ha érdekel nézd meg a linket, és ha tetszik valami cucc, akkor írj egy e-mailt vagy msg-t és rendelhetünk közösen, és akkor kevesebb a postaköltség!!!
e-mail:
peter.jambrik@ge.com vagy dawnproject@freemail.hu
http://www.spacetribe.com/catalog/index.php
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén:
Ja, szerintem is jól jellképezte egyhely-kényszerem a belső "leragadást"... Különben én eredetileg el akartam jutni az autómig (sőt asszem többször is), hogy beleülök, mert azt reméltem az nyugisabb-otthonosabb lesz... A dolog valahogy azon bukott meg, hogy a többiek nyilván szerettek volna bemenni a koncertre, meg próbáltak rábeszélni, hogy én is menjek inkább be, én meg féltem oda bemenni, ők meg nyilván egyedül hagyni sem akartak abban az állapotomban, meg én sem akartam egyedül maradni persze... "szociális háló"
Hogy mi a jó a tudatalattimnak: hát lehet, hogy a neki pont ez volt a jó, de én "személy szerint" eléggé szenvedtem...
...emlékszem, hogy te olyan "itt-a-gyereknek-bűvésztrükk" módjára, azt mondtad, na hopp, akkor most leveszed a hátizsákod... Szó se róla elég regresszált voltam... :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cirok:
Mondd el, hogy miért kérded, és le fogunk beszélni róla, hogy megkérdezd :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hali!
Érdekelne, hogy a Salvia mennyi ideig marad meg a szervezetben (nem az, hogy meddig van hatása, hanem hogy mennyi ideig mutatható ki a vizeletből, vérből).
Köszi előre is
mint fent |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem jók ezek a mostani papírok is
ha nem elég durva, növeljétek a setting bizonytalansági tényezőit - s kész;)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bt:
Érdekes volt látni, ahogy besűrűsödtél a téridő egy pontjába (ami egy kapualj volt) :), és hogy a hely- és testhelyzetválasztással mennyire erősen stabilizáltad azt a tudatállapotodat.
Szerintem a disszonancia abban volt, hogy nem tudatosult benned, hogy tk. nem is akarsz változtatni a helyzeten, és ezért hajtogattad, hogy ez így nem jó, de nem tudod mit akarsz, de ugyanakkor mégsem csinálod azt, amit mások csinálnak vagy ajánlanak neked. Vagyis naná egész idő alatt azt csináltad, ami tudatalatt neked a legjobb volt... Ha odajött volna egy ufó, aki nem érti a verbáljaidat és nincs elképzelése a helyzetbeli társas szerepekről, akkor az tökéletesen elégedettnek látott volna téged a szituációban :) De a verbálók a szavaknak hisznek, és lekorlátozzák saját ráhatási lehetőségeiket a korábbi társas helyzetek által meghatározott szerepeik miatt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (folyt.)
Azt hiszem az egyik tanulság talán az, hogy bár "megmaradtam", "visszajöttem", valahol mégis "vesztettem", mert nem tudtam leküzdeni a félelmet, a szenvedést, vagy nem tudtam elengedni a kapaszkodást. Igaz, ez utóbbi inkább reflexió. Szóval a többiek közül volt, aki azt mondta, ezt kéne tennem, el kéne engednem a ragaszkodást, a kapaszkodást. Nos, nem tudom... Egyébként az is lehet, hogy végül is mégsem kéne vesztesnek nyilvánítanom magam, mert ha úgy vesszük, a saját hajamnál fogva végül is ki tudtam húzni magam a kátyúból azzal, hogy valahogy fel bírtam hívni a legjobb barátaimat, akik eljöttek értem, és az ő érkezésük szinte varázsütésszerűen elhozta a megnyugvást, bár a tripnek még bőven nem volt vége, de legalább a korábbi szenvedő-félő-nyavalygó-kapaszkodó badtrippezőből egyfajta vigyorgó idiótává redukálódtam, és nagyrészt azt ismételgettem, hogy mennyire szeretem a barátnőmet... majd kb. egy-másfél óra múlva elaludtam...
Akinek miattam nem a tervei szerint alakult az estéje, attól ezúton is bocsánatot kérek (tudom, van ilyen, de mégis), és köszönöm, hogy velem voltak és segíteni próbáltak... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mohó voltam, túl sok gombát ettem... Eredmény:
gomba-badtrip kontra bombadiltoma: 1:0.
Érdekes viszont, hogy utóhatása nincs. Úgy értem, azóta jól vagyok, nincs depi, nincs para. Tanulság? Hát nem tudom...
Tulajdonképpen sajnálom, hogy nem tudtam élvezni, mert az biztos, hogy sokkal intenzívebb tapasztalat volt, mint eddig bármely más trip... és az eddigiekkel összehasonlítva nagyobb az emlékezetkiesési arány is... ezt is sajnálom.
Lényegében az történt, hogy a hétköznapi valóság egy jó nagy hányadát elvesztettem. Kifolyt a kezeim közül szinte minden... Nagyjából kiestem az idő és a tér hétköznapi rendszeréből.
Úgy kezdődött, hogy óriási feszültség keletkezett bennem, nem tudtam üljek-álljak-menjek-maradjak-... Ezt ugyan már ismerem, de korábban hamar véget ért, és nem volt ennyire súlyos. Aztán olyan sok dimenzióban és hangcsatornán jött egyszerre a sok ember generálta benyomás-tömeg, hogy ki kellett menekülnöm a várva-várt koncert előtt, pont mikor elkezdték volna... és többet nem is mertem visszamenni... Az elején még viszonylag képben voltam, és mondtam a többieknek, hogy ez nagyon rossz, és nem akarom, és valaki szóljon rá a dologra, hogy legyen már vége... Bár közben meg nevettem, hogy a fenébe, nem úsztam meg... itt van, amit el akartam kerülni, hát most beütött... Próbáltam tejet inni, azt mondták azzal meg lehet szakítani a tripet. De nem nagyon bírtam inni. Egyszerre háromféle íze volt a tejnek, az egyik jó, a másik romlott, a harmadik nem tudom milyen.
A legintenzívebb és legkellemetlenebb szakaszban aztán többször úgy éreztem többen vagyok (legalább ketten). Bár, érdekes módon, ez a tétel önmagában nem volt nagyon rossz... Aztán meg sokszor tökéletesen hétköznapi tételeken gyűrtem az agyam, hogy léteznek-e, vagy sem. Pl. nem tudtam eldönteni, hogy létezik-e a szerelem, kapcsolat egy férfi és egy nő között, vagy csak én találtam ki... Aztán azon is, hogy van-e idő, van-e életkor... Akkor úgy tűnt, ezeket is csak én találtam ki, és valójában nem léteznek... Minden állandóan változott, ismerősök hangja halálra rémített... Az utca, bármikor ránéztem, nem volt ugyanolyan... Aztán olyanok voltak az arcok, mint a viaszálarcok, néha nehéz volt nem félnem tőlük... Meg sokszor csakúgy megjelentek emberek a semmiből, vagy kezek, amikhez nem tartozott ember, vagy csak egy bizonyos idő után vettem észre, hogy tartozik hozzá ember... ilyenkor gondolom felgyorsult az idő hozzám képest, és én nem tudtam követni. Máskor meg persze lelassult... Azt azért tudtam, hogy a többiek kik, tudtam a nevüket is, bár néha nem mertem kimondani, de volt olyan is, hogy összekevertem az embereket egymással... Meg néha nagyon nem bíztam bennük. Attól féltem egyszer csak egy cellában találom magam (gumiszobában, vagy előzetesben), és úgy éreztem nem fogom tudni elmondani, hogy mi van... Nem mertem becsukni a szemem, mert úgy éreztem, na akkor majd minden eltűnik, az a maradék is, amit még értek, érzek, amibe még tudok kapaszkodni. Bármit csináltam kívül vagy belül, fizikailag és pszichésen is rosszul voltam, pedig azt hiszem, néha pillanatokra úgy éreztem, igen, most jó, most megtaláltam a megnyugvást... aztán azonnal kiderült, hogy nem, semmivel sem jobb semmi, sőt, megint pont a legrosszabbat "csinálom"... Összességében úgy éreztem nagyon vékony pengeélen táncolok a "megmaradok" és a "személyes világvége" határmezsgyéjén. Gondolom mások ezt hívják ego lossnak, ami ellen van, aki nem küzd, vagy aki szerint nem kéne küzdeni... Hát én küzdöttem, bár akkor sokszor éreztem úgy, hogy alig tudok küzdeni, és hogy most nem úsztam meg, kész, vesztettem... Félelem a félelemtől... nemrég valaki így summázta badtripjei eszenciáját... Hát azt hiszem, valami hasonlót éreztem én is... Arra is emlékszem, hogy szenvedéseim közepette sokszor nevettem, mert azt hiszem felfogtam a helyzet és saját magam/viselkedésem/állapotom abszurditását...
(folyt. köv.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Z/hasis, LSD, gomba: átlagban kb. havonta egyszer-készer.
Cigi: álagban naponta húszszor.
Kávé: naponta-kétnaponta egyszer. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nálam változó. Általában az új dolgok érdekelnek, sokáig sokat ugyanabból nem nagyon. Z-t általában a közösségi feeling kedvéért heti 2-3 szor, mert az tök jó ahogy megy körbe a cigi, olyan mint valami békepipa, ami előtt nem volt harc. Egyebet általában hetente vagy kéthetente egyszer. |
| | | | |
|
