 |
a fűről hosszú távonRogue, 2005. június 27. Kannabisz témájú információk az Anyagismertetőkben találhatók.
További ajánlott szakirodalom: India ajándéka
Virtuális kenderfarm játék: Kendernevelde
Termesztési ismeretek az Egy kalap alatt oldalon találhatók.
Kérjük, NE írj be kereskedelmi jellegű, kendermag beszerzésével kapcsolatos hozzászólásokat (üzletek, címek, weboldalak, árak stb.). |
 | |  | | | | |  | |  | | | hagyma úr:
Na de hogy látod magad utólag: nem volt kár beléd ez a sok cucc? Adtak valami tartósat az ideiglenes menekülésen kívül? Egyáltalán, akartál valami mást az ideiglenes menekülésen kívül? Ennyi segédeszközzel már többszörösen kigyógyulhattál volna az összes bajodból - ha lett volna egy rendes terapeutával megtámogatott koncepciód, hogy melyikböl mennyit, hogyan és mire érdemes használni...
De továbbra is hangsúlyoznám a mennyiség vs. minöség gondolatát. A mennyiség-elv nem fenntartható - ha folyamatosan kitolod a toleranciát és az elvárásaidat, akkor egy idö után nem tudsz mit überelni. Az intravénás használat elkezdése után már csak a szert mint "durvaságot" és az adagolását tudnád überelni. Mint ismeretes, ez nem fenntartható. Pedig simán kiegyezhetnél azzal, hogy nálad a THC/kannabinoidok fenntartható használata szerencsére állandósít egy állapotot, amiben jól funkcionálsz - de nem kellene irreálisan elvárnod, hogy még fokozatosan javítson is rajtad.
A beismert politoxikománia mellett a szavaidból viszont úgy tünik itt, mintha az öngyógyítást keresnéd - önpusztító módon. Amíg tudsz hinni a "jó útban" és valakiben, aki segít (pl. Feldmár), addig önmagadban is hiszel. Jópont. |
| |  | |  |
| | | | | | 2043. ezékiel | 2011. március 16. 18:07 |
| | | | | | | Jó, hogy írtál.
Hát igen, a pszichológia topikban is erről ment a vita pár napja, véleményem szerint a "tömeglélekgyógyítás", mint olyan, több kárt okoz, mint amennyit "használ", példád is kiválóan bizonyítja...
Jól fogalmazol, amikor kondícionálás alóli felmentést írsz, mondjuk kissé börtön effektus: a fű kinyitja a cellát, majd a megtett köreid után mégis visszatérsz (ezt nem tudatosan értem).. szóval csak időleges felmentést ad a társadalmi- családi béklyók alól
gondolom azért munkál az önpusztító vágy, vagyis a körülmények adottak voltak e hajlam kifejlődéséhez, magam is hasonló cipőben járok, nem igazán tudom elfogadni mások nemtörődömségét (olyan helyzetekben, amikor az empátia lenne az Alap), cinikusságát, az emberi kapcsolatok végtelen vulgaritását és felszinességét, és valahol egy olyan logikai csavarban leledzem épp, ami a fű által okozott szabadság illúziójának Háborúja a valóságban megtapasztalt végtelen szolgalelkűség (és lánc-szeretet > egyfajta lelkiállapot, ahol minden a félelemben gyökeredzik) ellen. gondolom ott kellene feloldanom a dolgot, hogy egyik nem szabadság, másik nem szolgaság, csak a fű által okozott (általad is említett) szenzibilitás miatt kirajzolódik egy brutálisan erős kontraszt (betépettség vs nemtépettség). eddig még sajnos nem jutottam el. (egyébként én is kipróbáltam szinte az összes "klasszikus" értelembe vett drogot a hernyón és a meszkalinon kívül, és én is a fűnél kötöttem ki)
ami egy másik dolgot illet, korábban pont ebben a témában olvastam, hogy valaki azt írja, hogy az a baj a füvezéssel (hosszú távon), hogy a végtelenségig bonyolítja az önkritikát. rengeteget gondolkoztam ezen, és rájöttem, hogy van benne valami, rám jellemző igazság. méghozzá az az óriási nagy probléma ezzel, hogy szinte mindig nemtépett állapotban kezdi el nyomatni a jó gondolatokat (a lelkiismeret?): hogy nemkéne tépni, sportolni kéne, foglalkozni az emberi kapcsolataimmal, a családdal... stb, s ilyenkor kattan be a kis Diogenész (az ellen-lelkiismeret?): valahol tökéletesen alkalmatlannak találom magam ebbe az életbe való belevetettségbe (Sartre, te szemét!), legegyszerűbb, ha beszívok, és elfelejtem az egészet.
csak akkor meg azt felejtem el, hogy élni is kellene.
kiáltson bárki démonokat, de ördögi egy kör ez. várom a gondolataitokat! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 2.
Amúgy Gén, fogadom a gratulációdat, mert már az a kemény drogos vagyok, aki a fűvel kezdte.
Szívesen leszek itt a negatív példa, bárkinek!
Teljesség igénye nélkül fű, hasis, amfetamin, extasy, mdma kristály, meth, kokain, GHB, heroin, LSD, pszilocibin gomba, ketamin, salvia, sőt katit is, de még öngyújtó töltőgázt is próbáltam! (az utolsó kettő szerintem az igazi szégyen).
Ebből a legtöbbet rendszeresen használtam, kivéve a ginát/gázt/katit és a heroint amit utólag tudtam csak meg, hogy az volt. Hál istennek, nem kattantam rá. Szóval tény, hogy egy politoxikomán állat vagyok aki így nyomja el magában a belső konfliktusokat. Ez van. A labdát is több hónapon keresztül hetente többször is használtam, már több mint két éve nem ettem. Icáztam életemben 20x, de több mint egy éve nem. Tavaly nyáron bélyegeztem utoljára - ez 1 hónapon belül megtörténik mert itt az ideje. Gombát másfél éve nem ettem, pedig most bölcs lehetnék :). Kóla 2008 nyarán utoljára. És most február végén a szülinapomon fehéreztem utoljára (8an 1-et), előtte novemberben. Tehát lényegében a fűvel kezdtem és vissza is tértem oda, mert mást nem nagyon használok.
Segítségért a Feldmárral már régóta próbálom felvenni a kapcsolatot, véletlen egy tanítványával is összebarátkoztam de így sem járok sikerrel (ha valaki próbált találkozni vele, tudja). Véleményem szerint neki van egyedül akkora szellemi/lelki kapacitása, hogy el tudjon indítani a jó úton, nem utolsó sorban azért mert hiszek benne.
Az emberi törvények szerint feddhetetlen vagyok. Becsületes, megbízható ember, olyan aki senkit, de senkit nem vezet meg vagy ver át, akire az életedet bízhatod, alap hogy amit mond az úgy lesz, és felelősséget vállal a tetteiért, más emberekért, de legkevésbé a saját életéért, mert arra lusta.
Szóval leírtam ezt a kis összefoglalót a "gyarapodásunkra", és h lássátok mi bújik a kérdés mögött.
Még valami: drogra havi 10 ezernél nem költök többet. Az öt deka spangli abból volt, hogy a spanomék szórtak és 200g után maradt haszonnak, és elszívtuk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
1.
A testem él, de a lelkem már halott. Ugyanúgy látom magam, mint bárki más engem, csak hogy ez én vagyok. Nem jó érzés.
Mikor elkezdtem füvezni, szinte mint a heroin hatott rám: levette a terhet a vállamról, és olyan megkönnyebbülést adott hogy új embernek éreztem magam, és egész máshogy funkcionáltam. Aztán a használat krónikussá vált, elszaladt velem a ló és megijedtem. Le akartam szokni, erre egy addiktológust kerestem meg, aki zárt osztályra tett, és teletömött rivotrillal, és más olyan gyógyszerekkel amitől éjjel bepisáltam. Aztán fel is írta, és Depakine injekciót is amivel skizofréniát kezelnek (30!!Ft), olyan érzés volt mintha szivacsossá tenné az agyam. Rángott tőle az arcom, folyt a nyálam és nem tudtam beszélni sem. Vállalhatatlan volt mutatkozni velem. Egy korty sörtől szó szerint elaludtam akkor. Akkoriban iktatódott ki az a gát, illetve az önmegfigyelés, azóta más ember lettem. Lényeg, hogy tizesével felzabáltam a kettes rivót, és utána befejeztem minden gyógyszert, mert undorodtam tőle. Hogy őszinte legyek, szerintem veszélyesebb is mint valamennyi kábítószer(normál adagolásra gondolok), olyan hatást gyakorol az emberre.
Logikai úton arra jutottam, hogy a lelki fájdalmaimat enyhíthetem fűvel is, mert ez is ugyanolyan módja mint a gyógyszer(tüneti kezelés, ez nyilvánvaló), de persze hatását nézve a THC nem homogén a clonazepámmal, szóval tudok tőle beszélni, élni, és kiegyensúlyozottá, pozitív gondolkodásúvá, viccessé tesz - úgy, hogy megszűnteti fejben azt a kondicionálást, amit a diktátor gondolkodású tanácselnök apám és a paranoid, gyűlölettel teli anyám végeztek rajtam. Nem rossz emberek, csak a tulajdonságaik azok amik egész kis korom óta felbecsülhetetlen rombolást végeztek a lelkemben. De nem sajnáltatni akarom magam, szóval menjünk tovább.
Az egyetlen önkifejezési módom a zenélés. A füvet elsősorban amiatt használom, hogy akusztikusan és lelkileg szenzibilissé tegyen. És úgy egyáltalán a házipatikám minden bajomra a spangli, tehát ezért fordul elő a használata sok módon, mennyiségben és célzattal.
Mivel ennyire univerzális, ezért újra vágyom vele kapcsolatban.
|
| | | | |
| | | | | | 2040. ezékiel | 2011. március 16. 14:08 |
| | | | | | | hagyma uram,
a majd öt deka fű három nap alatt az még gyakorlott felhasználóknál is.. hát hogymondjam... patologikus mennyiség :-) a kérdés az, hogy azért szívod a füvet, mert
1. jobb tőle tevékenységeket végezni (akár gondolkozni)
2. nem jó nélküle tevékenységeket végezni
3. nem jó nélküle egyáltalán Lenni,
mert az utóbbi kettő már az a kategória, amikor nehéz ok-okozati sorrendbe tenni azt, hogy a fű az első motivációs faktor, és abból következik minden egyéb, vagy éppen a fű csak utólagosan kerül a képbe, mintegy plusszt-adó tényező.. bár a szavaidból ítélve inkább sokszorosan az előbbi.
Intravénás fűhasználat? A google segítségével választ kapsz a kérdésedre (thc injection), én alapvetően baromságnak tartom, mi értelme lenne egy potenciálisan sokkal veszélyesebb eljárást alkalmazni a fogyasztásra, amikor 100x elegánsabb és egyszerűbb tekerni egy szép szál cigit. mindenesetre érdemes lenne Nem még tovább rohannod a kívánt Hatás elérése érdekében, szépen fogalmaztad meg a végén, a fű az csak fű, és ennyit tud. Végül is mi a célod azzal, hogy beszívj? Mert ha csak annyi, hogy be legyél szívva, akkor ideje egy absztinens korszakot kezdeni :-)
minden jót, 3Z3K13L |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hagyma úr:
Lehet, hogy te már halott vagy, csak még nem tudsz róla? :)
Mint a szóhasználatodból kiderül, neked gyk. a "fless" kell: minél erösebb cucc, mert minél készebb akarsz lenni. Ennek az intenciónak nincs sok köze a kannabiszhoz és annak használati kultúráihoz; ez egy tipikus junkie-mentalitás. Ilyenkor persze többféle "fékrendszer" is van, de úgy tünik, hogy te már ezeket kiiktattad: sikerült úgy átalakítani magadat és kikapcsolni az önmegfigyelésedet és az értékrendedet, hogy nem tartanak távol sem az anyagi vonzatok (azt a pénzt mennyi minden másra, számodra hasznosabbra fordíthatnád), nem méred fel a hosszú távú használatot, nem tünik fel a saját toleranciád és mértéktelenséged, és lassacskán rábeszéled magad leküzdeni a természetes injekcióstü-iszonyt is.
Ez egy tipikus materiális csapda: a mennyiség csapdája. Benne tart a hasonló társaságod és a droghasználatod céltalansága. Azt hiszed, hogy minden/mindez az anyagról szól (ezért kérdezösködsz az anyagokról). Holott valójában rólad szól(na)...
Egyszóval te lehetsz majd az a kemény drogos, akiröl tényleg elmondható lenne, hogy "a füvel kezdte"! Grat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Üdv!
Előre szeretném leszögezni, hogy egy rendkívül toxikomán gondolatból nőtt ki az ötlet, de úgy gyulladt fel mint egy kétezer wattos reflektor.
Milyen lenne a thc-t belőni? :)
Nekem is furán hangzik, mert messze elhatárolódok az intravénás használattól, de a spangli azért mégiscsak a liblingem és arra gondoltam ezt "fless" lenne kipróbálni. Mit gondoltok? Van értelme? Nagyobb lenne a hatás? Vagy hosszantartóbb? Ha életképes az ötlet, milyen módon lehet thc oldatot csinálni? Mibe lehet ki"főzni" a spangliból? (sütit szoktam csinálni) Nyilván alapból poén "belőni a füvet", de tuti többet ad mint pipába, vizipipába, cigibe vagy sütibe.. :D
Vagy esetleg van, aki már próbálta volna??
Kérlek, ne oktassatok ki h ha pszichedelikát akarok bélyegezzek v csináljak mást, mert erre vagyok kíváncsi most. A többi szert Én is ismerem, használtam/om már az összeset kivéve pár dizájner motyót, most ez érdekel.
Ha jól tudom, a szintetikus cannabionid az 4x erősebb mint az eredeti spá, de ezt nem tudom, honnan lehet beszerezni Budapesten. (SEGÍTSÉGET PRIVÁTBA MEGKÖSZÖNNÉM!!)
Egy idő után már nem tudok készebben lenni tőle, hiába szívok kettes cigit akár. Ez most 6 év napi használat után tűnt fel úgy istenigazából, először akkor mikor 4-en 3 nap alatt 48 grammot szívtunk el. Az már úgy jó volt, de nem kifejezetten pénztárcabarát megoldás. :) Tegnap szívtam, előtte kihagytam két hetet (h erősebb legyen) és most csalódott vagyok, ezért éreztem h írnom kell.
Vagy maradjunk abban, hogy a fű csak fű, és ennyit tud?
Előre is köszönök mindent!
hagyma |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hali
Április közepe felé (ahogyan az idő engedi) kiültetnék "pár" csírát, a fajtáját sajna nem tudom.
Csak annyit szeretnék tudni, hogy milyen tápszereket használhatnák, hogy egészségesek legyenek és gyorsann növekedjenek? |
| | | | |
| | | | | | 2036. ezékiel | 2011. február 17. 22:11 |
| | | | | | | "Csak sajna a spangli gyorsan hat és ha jó a fajta akkor eléggé felülírja az aktuális érzelmi állapotot." Számomra ott vált ez bökkenővé, amikor azonosítottam azt az állapotot a csak spangli által elérhető metafizikailag érzékeny állapotnak, és még bökken ma is.
Régóta hozzá akarok szólni már ehhez a topikhoz egy velősebbet, az én hosszútávú fűfogyasztási szokásaimról... egyelőre még érlelgetem, de nagyon jók a felvetődött gondolatok, plusz ez a hazatérés-feeling üzemanyag nélkül engem is rendkívül érdekelne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó kis tapasztalatok gyűltek össze!
Buká hogyan éred el fű nélkül a "hazatérés" érzését?
Divine igazából ezt én is észrevettem, 3 hét kihagyás után se téptem be annyival jobban, mintha 3 napot kihagyok. Viszont pár nap kihagyás után mindig jobban beérzem. Egyetértek azzal, hogy megtanuljuk kezelni ezt az állapotot és ez nálam is sok negatív tünet csökkenéssel járt.
Pl. csökkent a paranoiám, csökkent az ellenségességem, megszűnt a hányinger para, ami a legelső kb 10-20 spanglinál volt. A pozitív oldal meg, hogy sokkal jobban úgy érzem látom a lényeget és ez ha másokkal beszélgetek abban nyilvánul meg, hogy sokkal inkább egy élő aktív dolog történik és a téma is így halad előre, egészen jó mélységekig és mindez szinte magától történik. Ezt hétköznap még nem sikerült elérnem és az az elméletem, hogy a spanglis ellazultság és oldottság állapotán van a hangsúly. Ha az ember stresszes, negatív dolgok járnak a fejében, fanyalogva lát neki valami feladatnak, elkívánkozik máshova és hasonló dolgok akkor ez gyakorlatilag nem tud megjelenni, de ha ellazulunk akkor teret kap és megnyilvánul. És ebben még az volt érdekes nekem, hogy a konkrét "célt" nem nekem kell létrehoznom, nem nekem kell megcsinálnom, hanem nekem inkább az ellazulás felé kéne haladnom. Csak sajna a spangli gyorsan hat és ha jó a fajta akkor eléggé felülírja az aktuális érzelmi állapotot. Ilyen intenzitású technikát nem ismerek, de lehet ,hogy "csak" mesteri szintre kéne fejlesztenem a légzésfigyelést és hasonló alap technikákat. |
| | | | |
| | | | | | 2034. Divine | 2011. február 17. 18:21 |
| | | | | | | Annyit tudok ehhez hozzátenni srácok, hogy én anno olyan 3-4 év füves "karrier" után leálltam egy 5 hónapra (volt egy ilyen fogadalmam, rendbe kellett raknom az életem), és utána amikor újra elkezdtem szívni, nem mondom, hogy jobban megütött volna a kihagyás utáni első pár alkalommal, vagy később. Pedig tök vártam, hogy majd ha eltelik az az 5 hónap, akkor majd milyen jó lesz újra szívni, és talán majd olyan lesz, mint először, meg ilyenek, de nem így lett. Szerintem ha már egyszer megtanultad kezelni az érzést, akkor utána már nem jelent olyan szintű kihívást, mint először, és persze nem is nyújt akkora élményt, de ettől függetlenül egy jóleső, kellemes dolog, és azért mindenképpen egy másmilyen, érdekes tudatállapot. A másik, hogy nálam valahogy úgy van a tolerancia, hogy ha elszalad velem a ló, akkor 3 nap szünet kell, hogy újra be tudjak tépni ugyanolyan frankón. Mondjuk én rendszeresen sportolok, és ahhoz megfelelően táplálkozom (napi 7szer eszem), szóval nekem elég gyors az anyagcserém, és lehet, hogy ez is szerepet játszik benne, hogy nekem elég a "tisztuláshoz" 3 nap, de az is kajak lehet, hogy kurvára semmi köze ehhez, egyszerűen csak ilyen vagyok.
Mindenesetre szerintem hetente, kéthetente egy jó alapos betépés ideális, annál gyakrabban para, de persze nekem sem tökéletes az önkontrollom minden körülmények között. |
| | | | |
| | | | | | 2033. Buká | 2011. február 17. 13:12 |
| | | | | | | | Talán véletlen egybeesés, de amikor mi kísérleteztünk a fűvel, akkor kódnyelven úgy utaltunk a betépésre, hogy "hazamegyünk." Számomra is ezt jelentette, és bennem is szó szerint így formálódott verbálisan az érzés: itthon vagyok. Mindenhol, az utcán, a mozgólépcsőn, a kocsmában, a szobámban, a testemben. Ez egyszerre volt nagyon ijesztő, klausztrofób élmény és áldás. Azóta rájöttem, hogy fű nélkül is elérhető ez a tudatállapot, és úgy abszolút nem para. |
| | | | |
|
