 |
Legfrissebb hozzászólások (130221 - 130270)
 | |  | | | | |  | |  | | | hmm... Mintha a "primitív" népek is vmi hasonlóra használták volna, nem ? : )
Szerintem itt nem az evolúcióval van a probléma, hanem a túlzott civilizációval. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Ez is személyiség függő szerintem. Van aki képes nagyobbakat lépni, van akinek csak egész kis csoszogás is már sikerélmény. Én pl elég lusta vagyok, engem nem nagyon tudna lázba hozni egy diploma megszerzése, ha mindenképpen muszáj, akkor inkább az addig bevitt adatok tartalma inspirál. És ahogy haladok az időben mindig annyival rakom magam elé a mércét, amennyire szükségesnek és kényelmesnek érzem. Viszont valóban vannak azok a típusok, akik képesek az egy, akár lehetetlennek vagy nagyon messzinek tűnő célt apró kis szegmensekre bontogatni és puzzle szerűen rakják össze. Különbözünk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én is azt gondolom, az ember tűzzön ki nagy célokat. A dalai láma ugyan nem lehetek, mert nem én születtem dalai lámának, hanem Tendzin Gyaco, de azt kitűzhetem, hogy olyan bölcs legyek, olyan lelki békém legyen stb. mint a dalai lámának, és hidd el Dreamy, az ilyen célok kitűzése nem szenvedés, még akkor sem, ha úgy halok meg, hogy a még nyomába sem érek a dalai lámának (ami igen valószínű).
Még valami: bármilyen nagy cél sok kis célra bontható, tehát simán találhatok napi feladatokat magamnak.
Szóval én vállalom, hogy vagyok olyan "hülye, aki olyan célért küzd az egész élete alatt, ami, vagy csakis nagyon nagy erõfeszítések árán, vagy lehet, hogy soha semmilyen formában nem valósul meg"... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ok, létrehozzak egy újjat?
kik azok a barbi-grizzlik?
állandóan kérdések cikáznak a fejemben...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha valakinek az italába bélyeget dobnál, azzal ugyanazt az egyéni kognitív szabadságjogokat sértő politikát hagynád jóvá, amelyik jelenleg nem engedi meg neked, hogy a saját italodba bélyeget dobj. A használatra kényszerítés ugyanolyan erőszak, mint a nem-használatra kényszerítés.
A bélyegtől mindenki csak még olyanabb lesz, mint amilyen. Ki akar még Vágóbb, még Matyúrabb, még antidrugabb embereket?
maaf: Nem értem, hogyan ajánlhatsz olyasmit (pld. "a pszichedelikumok hatásának pozitív oldalát a közeli barátaidnak és családtagjaidnak") amiről nincsen személyes tapasztalatod (minimális LSA-n kívül)? Szerinted ez nem felelőtlenség?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | na jó, megszûnök létezni..... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Találtam valami nagyon jó dolgot!
Nem tudnám megmondani mi ez, valahogy úgy képzeljétek el, hogy a Palotai játsza a zenét és mindenféle nők pedig monologizálnak rá. Ez szerintem valami előadás lehetett, de nagyon jól szórakoztam. Tanulságos!
A linkre kattintva tudjátok letölteni:
http://tilos.hu/djk/mixek/palotai-bulibamenok_030501.ogg
Ha valaki tudja, hogy mi ez tulajdonképpen, akkor dobjon legyen szíves egy mailt! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Narc, fejtsd ki mire gondolsz?? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Csak halkan jegyzem meg, hogy a dalai lámának nincs utódja... Az egyetlen olyan állás, amit mindig ugyanaz a személy tölt be... ;-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez így nem jó magyarázat. Ugyanis ki az a hülye, aki olyan célért küzd az egész élete alatt, ami, vagy csakis nagyon nagy erõfeszítések árán, vagy lehet, hogy soha semmilyen formában nem valósul meg. Éppen ezért az ember olyan célokat tûzzön ki maga elé, amelyeknek van valós alapja és létrehozható. Ha valaki eléri a célját, mibõl gondolod, hogy nem születik akár abban a pillanatban egy teljesen új, amiért érdemes lesz megint belevetni magad? Nem csak egy célért küzdünk egész életünkben, ha elgondolkodsz ezen, akkor minimum 5 célt fel tudsz sorolni nem?? Ezért miért küzdjünk megvalósíthatalan célokért?? Az a teljes szenvedés, hiszen minek küzdesz ha nem valósul meg, ez egy paradoxon. Minek küzdjek azért, hogy én legyek a dalai láma utódja, ha egyszerübb célokért is küzdhetek és mondjuk némi valóságalapjuk is van. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én is úgy gondolom, hogy azok a képességek, amiket emberként megkaptunk, bőségesen elegendőek lennének ahhoz, hogy tökéletes, teljes, spirituális életet éljünk. A gubanc csak ott van, hogy az evolúciónak ezen a fokán sokan még nem tudjuk igazán, miképpen kell élnünk ezekkel a képességekkel, csak próbálgatjuk őket, és a pszichedelikumokat arra használjuk, hogy felderítsük, miről is szólunk egyáltalán.
Úgy érzem, ha egyszer kiderül, mik vagyunk, hogy működünk, és tényleg elkezdünk a középpontból élni, akkor ezeknek a szereknek a funkciója már nem az önfeltárás lesz, hanem az időutazás: a segítségükkel feltérképezhetjük a jövőt meg a múltat, az evolúció további lehetőségeit, a tágabb perspektívát.
Az Indexre milyen néven írtál?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | numinózum, numinozitás: Jung használta ezt a címkét a mi téridőnkre merőleges, örökkévaló dimenzió (az Isten országa) jellemzésére.
a numinózum az az erő, ami néha benyúl egyesekért és kiemeli őket a mátrixból.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Nagyon erősen érzem azt, amiről beszéltünk, hogy elfogy az erő. "
Erről még egy dolog eszembe jutott.
Állhat úgy is a dolog, hogy az ember élete során kitalál magának egy célt (a Nagy Célt), és utána egész életében ennek szentelődik. Ez a célkitűzés nem biztos, hogy tudatos, de lehet akár az is.
Namost az, hogy ki mikor "fárad el", attól is függhet, hogy ezt a célt mikor éri el. Egy eléggé kreatív barátom szerint a legrosszabb a világon az, amikor eléred a célodat. Mert akkor hirtelen üres leszel, és nem lesz értelme tovább csinálni (mert nem lesz mit). Ebből én arra a következtetésre jutottam, hogy olyan célt érdemes kitűzni, ami nagyon nagy perspektívával rendelkezik (vagy olyat, amit lehetetlen elérni :-)
A bódhiszattvák például azt határozzák el, hogy addig nem lépnek be a megvilágosodás kapuján, amíg minden érző lény kivétel nélkül el nem éri a szabadságot. Ez egy olyan cél, ami tényleg biztosítja, hogy az ember soha ne fáradjon el. Ilyen célt érdemes kitűzni magunk elé.
Én ilyen szempontból mindig is maximalista voltam ("mostantól csak a mindenség elég"), és talán pont emiatt nem érzem soha ezt a fáradtságot (vagy ha érzem, az a test fáradtsága, nem a szellemé).
just.some.thoughts
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ide teszem a tegnapi MN cikkel kapcsolatos gondolataimat, az Aktuális topik azóta elkanyarodott.
Idézték a DAATH-ot: szerintem ez önmagában nem baj, feltéve, hogy pontosan idézték... az, hogy a cikk irója nyilván a saját céljainak megfelelően idézett, elkerülhetetlen, sőt normális (úgy értem mindig mindenki saját céljainak megfelelően idéz)... egyébként szerintem idézhetett volna sokkal negatívabb színben feltüntető dolgokat is néhány (Narc által politoxikománnak nevezett) fórumos társunk tollából... mindenképpen pozitív pl. számunkra, hogy pontosan idézte az eredeti célkitűzéseket, és nem a saját olvasatát közölte...
Lehet, hogy az antiparás természetem, de összességében nem találom nagyon elitélendőnek vagy fájdalmasnak a cikket. Részben megértem az újságiró szempontjait is. Szerintem összességében úgy kéne felfogni, hogy hirtelen viszonylag nagy nyilvánosságot kapott a DAATH, ami önmagában nem feltétlenül rossz, még akkor is, ha kissé negatív a reklám. Ezen kívül az az ember, aki nem ért egyet azzal, hogy jó az, ha bármivel kapcsolatosan homokba dugjuk a fejünket, aki nem éljenzi a tájékozatlanságot, az már a cím alapján tudni fogja, hogy hogyan is olvassa a cikket. Tudom persze, azt mondhatjátok, nekem "könnyű dumálni".. de úgy érzem végső soron egy konkrét sértés, loköcsögözés, stb. sem hangzik el a cikkben a DAATH készítőivel vagy a fórumba írogatókkal szemben. A Vörösmarty téri események résztvevőinek lesrácozása (akik csak a bulit látják, stb.) némileg sértő persze, de ezt most ne vegyük személyesen magunkra... Az, hogy az "adatbázist nem kizárólag normális emberek hordták össze", ugyancsak nem személyes célzás, az egész internetre vonatkozik... és mint olyan, igaz is lehet, feltéve, hogy valaki úgy gondolja, joga és képessége van hozzá, hogy eldöntse ki a normális és ki a nem... Az alkoholizmusról szóló beszélgetés: éppenséggel láttam magam is, azt hiszem Sugár András volt a műsorvezető, vagy tévedek?... Ezügyileg nem értem mire utal Dévényi. A műsorvezetéshez nem értett Sugár, vagy az alkoholizmushoz? Ez utóbbi talán megbocsátható lenne :)) Egyébként olyan szempontból elgondolkodtató, hogy tényleg rendszeres "fegyvertényünk" a legális drogokkal való előhozakodás, és ez bizony sok embert egyáltalán meg sem mozdít, tehát lehet, hogy nem is olyan jó érv, mint gondoljuk...
A "kezdő narkós" persze pejoratív, de hát ez van..... ez még mindig nem személyes..... ti már úgysem vagytok "kezdő narkósok" :)))))))
A társadalomtudatos lelkiismeret hiányára utaló célzást pedig azt hiszem ugynacsak felesleges magunkra venni... egyszerűen nem ingünk... Az, hogy idézte a környezettudatos dolgot, "legjobb" rosszakarata ellenére is megintcsak pozitív fényt vet ránk.
És végül, szerintem a szerző mégiscsak nekünk segít azzal, hogy tájékoztatást nyújt a DAATH létéről, mert így a DAATH esetleg még több embernek nyújthat tájékoztatást... Sőt paradox módon, viszonylag korrekt tájékoztatást nyújtott olyan legális drogokról (hajnalka, patron), amikről én 2 hónappal ezelőtt, mielőtt idetaláltam a DAATH-ra, életemben nem is hallottam. Úgyhogy ezzel pl. -- bizonyos ételemben -- végső soron szabályos öngólt rúgott.
Szóval kedves barátaim, én nem érzem, hogy nagyon elporoltak volna minket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | érdekes ez a némi tökéletlenséggel általam most "elfordulunk a világtól"-nak nevezett dolog (cella, biga, maaf, narc...stb.)... mint hozzá nem értő, azt gondolnám, nem a drog teszi... ezer okból fordulnak így el mások is a világtól (szerzetesek... stb.)... valaki egyszer azt mondta nekem "az ember belül zajlik"... izé, most kicsit nehezen áll össze a fejemben a gondolat, úgyhogy kicsit eklektikus leszek... szóval akárhogy is, azt gondolom pl., hogy akárkiből nem lesz alkoholista, ahhoz lelki alkat kell... és kicsit furcsa analógia mentén azt gondolom, akárki nem "fordul el a világtól"... én a magam részéről kellemes (vagy időnként kellemetlen) illúziónak látom a külső világot (munka, loholás, tárgyak, politika, stb.), és igyekszem kellőképpen komolyan és kellőképpen komolytalanul is venni... lehet, hogy azért sem akarok semmit sem használni, hogy sose kelljen azon filóznom, vajon a drog teszi (gondoltatja velem), vagy én.... így legalább mindenért nyugodt lélekkel elvihetem a balhét én magam :))... de ezzel együtt szerintem a használók is hagyatkozhatnak nyugodtan önmagukra, mivel az is az emberből jön, hogy használ valamit, vagy hogy miket olvas, kikkel miről beszélget, mit/kit enged közel magához, és mit/kit tart távol, mivel csapja be önmagát stb. ... szóval minden belőlünk jön, bennünk zajlik... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | maaf: "nem art, ha kicsit elgonzolkozol azon, hogy az elet termeszetes rendje miatt erzed, amit erzel, vagy a drog szemelyisegrombolo hatasa miatt"
mint írtam, nagyon sokat gondolkoztam ezen, ezerszer kétségbe vontam saját magamat, és a végén úgy döntöttem amellett, amit leírtam, hogy teljesen biztos voltam abban, hogy nincs más választásom. tehát még ha a "drog személyiségromboló hatásáról" lenne is szó, akkor is megtörtént ez az egész, visszafordíthatatlan folyamatok indultak be, és a regressziónak ma már semmi értelme nincs. mondjuk, hogy együtt kellett mennem a sorsommal.
"meg akkor is, ha biztos vagy benne, hogy az utazasok nem tettek kart a szemelyisegedben, nem forditottak el a vilagtol, mert a gondolatmenetet kovetve esetleg olyan trivialis dolgokat is meglathatsz, amik ott vannak az orrunk elott, de megsem veszunk rola tudomast, pedig ezen dolgok felismerese pozitiv iranyba valtoztathatja meg az eletet."
ezt kifejtenéd bővebben? úgy értem, ha van egy elképzelésed arról, hogy mi játszódhat(na) le abban a celluxban, akit elképzelsz magadban (és mik lennének azok a dolgok, amiknek a felismerése pozitív irányba változtathatná meg az életet), akkor azt írd le, és akkor én meg tudom mondani, hogy erről van-e szó vagy sem. :-)
amúgy a lejjebb megfogalmazott társadalomkritikám ellenére én abszolút nem vagyok elkeseredve. mára eljutottam odáig, hogy elég tágas perspektívában tudom szemlélni az emberiség evolúcióját, szóval emiatt nincs para. az egyetlen problémám az, hogyan tudnám azt, amit megéltem, kifejezni, kinyilvánítani a világban, hogy valahogy belefűzzem a saját történetemet az egészbe. más szóval: az önkifejezésem lehetőségeit és korlátait kutatom. úgy érzem, ha ezt megoldom, akkor azzal véglegesen ráléptem az ösvényre.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | vegha LOLLL!!!!
jofele, ja :)
ha esetleg nincs meg, ajanlom figyelmedbe: COS:implosion, tetszeni fog ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | mijaza ominózus numinózum? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez nagyon tetszik: "Mindössze egy kannabisz-halálesetre emlékszik, amikor valakinek a fejére esett egy zsák, benne nyolcvan kiló fűvel." Ha nalunk is ilyen rendorok lennenek...
A cikk altal leirtakrol az a velemenyem, hogy jelenleg ez az egyetlen jarhato ut (?sajnos?).
Azt viszont erosen ketlem, hogy 60 eves heroinistak tomegevel rohangalnanak az utcakon, foleg, ha az illegalisan forgalomban levo heroinban (es egyeb mas kabitoszerekben) levo halalos mergek mennyiseget nezzuk.
Vegha, amikor az altalanos jelensegeket szuksegszerunek erzi az ember, akkor megszokasrol beszelunk, ami viszont egyertelmu velejaroja az emberi eletnek, viszont amint megszoksz egy jelenseget (vagy egy szemelyt, allapotot, targyat, cselekvest, barmit), altalaban jon a helyebe egy ujabb dolog, ami lekoti az ember figyelmet, amire erdemes (es szuksegszeru) energiat forditani, amiert "erdemes elni", es ami kesobb megszokassa valik. Ez persze nem egyik pillanatrol a masikra jatszodik le, vannak az embernek "porgos" es "unalmas" szakaszai az elete folyaman. A cellux altal leirtakban en teljesen mas dolgot erzek. Nem vagyok lelekbuvar, sem addiktologus, de altalaban eleg jok a megerzeseim, annak ellenere, hogy neha nagyon pontatlanul fogalmazok, mikor ezeket a megerzeseket kell szavakba ontenem (velemenyem szerint a jelenseg hasonlo a pszihedelikumok altal kivaltott erzesek "elmondhatatlansagahoz").
Tisztaban vagyok vele, hogy kizarolag cellux tudja, hogy mi az, amit erez, az altalam leirtak nem kizarolag ra vonatkoznak; nagy reszuk altalanossagban igaz (legalabbis ram). Cellux, remelem, nem ertesz felre, nem azert irtam, amit irtam, mert jobban tudom, hogy mit erzel, de (mar megint az a franya de...) ugy gondolom, hogy nem art, ha kicsit elgonzolkozol azon, hogy az elet termeszetes rendje miatt erzed, amit erzel, vagy a drog szemelyisegrombolo hatasa miatt, meg akkor is, ha biztos vagy benne, hogy az utazasok nem tettek kart a szemelyisegedben, nem forditottak el a vilagtol, mert a gondolatmenetet kovetve esetleg olyan trivialis dolgokat is meglathatsz, amik ott vannak az orrunk elott, de megsem veszunk rola tudomast, pedig ezen dolgok felismerese pozitiv iranyba valtoztathatja meg az eletet.
Eh, mar megint faradt vagyok, es mar megint tul sokat "szovegelek"... tobben kaptak mar fejfajast attol, hogy megprobaltak kovetni, amit kialvatlanul beszelek, pedig ilyenkor vannak a legjobb meglatasaim...
maaf
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 22 és fél...
Anno beszélgettünk párszor az Indexen, kedves Cellux :0)
A p. cuccok nálam is megvoltak, természetesen, kísérleteztem is anno, de főként könnyebb anyagokkal.
És rá kellett ébredjek, hogy a fű, mint olyan csak segít, tehát mankó, így nem kell tépnem, hogy ugyanazt a hatást elérjem (értsd: tisztánlátás, tiszta gondolatok, a valóság mélyebb megértése), másrészt fölösleges olyan szert használnom, ami a tudatalattit bolygatja meg -mert csak megbolygatásról van szó, az iszap felkavarásáról.
Valahogy mindig úgy éreztem, hogy a szerek mankók. Lehet, hogy szükség van rájuk a gyorsabb haladáshoz, de én inkább pótszerek nélkül utazok... megvan ennek is a technikája :0)
Főként ilyen utazás során éltem át hasonlót, mitn ami a beszámolóban szerepel... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :))))
kivetelesen nem volt barby-grizzly tobbseg ;) en is meglepodtem amugy, sokkal rosszabb szokott lenni :p
ezenkivul nagyon orultem, h jopar bepunnyadt arc is letolta a kepet, akik mar csak elvetve jarnak v egyaltalan, akkor is csak sort szopogatnak es hajnalban lelepnek...
vazzeg, venulunk, vagy mi van??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cellux:
Igen, ilyesmire gondoltam. Persze ez a motiválatlanság nem mindehol jelentkezik. Pl. imádatom a természet iránt, és az ott eltöltött idő egyre növekszik, a politika iránti érdeklődésem csökken (eddig sem volt túl nagy). Kétféle állapot váltakozik bennem általában: annyi dologgal akarok foglalkozni egyszerre, hogy végül nem csinálok semmit, és az az állapot, amikor nincs is kedvem semmihez, például tegnap. Igaz, nemrég befejeztem a könyvet, ki is adták, de egyelőre kudarcként látom ezt is. A könyv témája és a drogok témája annyiban hasonlít, hogy "mártírterület". Még ha csak szellemi értelemben is, de az ember egyedül maradhat. Én is hasonlóképp gondolom, hogy ez az egész vezet valahová, de nagyon könnyen lehet, hogy a világ száz év múlva ér el (Magyarország 200) oda, hogy beépíti magába a pszichedéliát. Azaz könnyen lehet, hogy meg sem érjük. Közeledem a 30-hoz, egyáltalán nem érzem, hogy öregszem, de azt igen, hogy fáradok. Elfáraszt a vita, méghozzá a tehetletlen, eredmény nélküli vita. Az, hogy az ember százszor elmondja ugyanazt, de hiába. Bárki bármit mond, ehhez élmény kell, igen ritka az az ember, aki úgy szimpatizáns, hogy sosem csinálta.
Visszaemlékezem arra, amikor leveleztem Bánki Csabával, egy agykutatóval és tök jól egyetértettük abban, hogy hihetetlen távlatok vannak a pszichedelikumok kutatásában. Még ha semmiféle legalizálásról nem lenne szó, csupán arról, hogy tudósok foglalkozzanak vele, az is nagy lépés lenne...
Mindegy, most azon gondolkozom, hogy egy időre le kéne állni. Nagyon erősen érzem azt, amiről beszéltünk, hogy elfogy az erő. De egyszerűen az is lehet, hogy túl sok dologba kapok bele, és a befejezésre nincs elég energiám. Másik baj az, hogy azt is észrevettem, hogy nagyon fogékony lettem arra, hogy csak szemléljek, eltöltsem az időt és ne cselekedjek. A fáktól elkezdve a természetfilmeken, a DVD nézésen át, a játékokig. Főleg ha spanglizok, ellustulok.. De az is lehet, hogy csak ritkitani kellene :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | vegha: amit írtál, az inkább már az érett bölcsességhez, a felülemelkedettséghez tartozik.
az én sztorim még sokkal kiforratlanabb: egy útkereső fiatal emberről szól, aki gyerekkora óta érzi, hogy valami nem stimmel ebben a társadalomban, aztán tengernyi kétkedés és önvizsgálat után eljutott annak a belátásáig, hogy valóban igaza volt: abban a vegetatív folyamatban, amit a mi társadalmunk "normális" életnek nevez, csak nyomokban található meg az az igazi, lüktető élet, amire emberként hivatottak és képesek lennénk. ennek a belátása szüli meg aztán azt a bizonyos "motiválatlanságot": már nem lelkesedsz azért, hogy ide-oda tologasd a szarkupacokat, mint mindenki más, már nem tudod magad becsapni azzal, hogy ennek az egésznek van valami értelme. és ezzel rugaszkodtál el végleg (és visszafordíthatatlanul) a világ innenső partjáról.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az a beszámoló nálam is tartja magát a toppon! Sokat filóztam rajta, érdekes szimbólumokat tudtam hozzá kapcsolni az életből. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | maaf: igazad van, de szerintem cellux az ezen túlmenő érdektelenséget éli meg. Ez a fajta nem szimpatizálás (amire szerintem cellux gondol) nem feltétlenül a droghasználóknál alakul ki. Idővel, ahogy öregszik az ember, egyre kevesebb dolgon lepődik meg, az általános jelenségek meg már szinte szükségszerűséget éreztetnek. Legalábbis hosszutávon ennek apró jeleit vettem észre magamon és a szűk köreimben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Törökországba készülök július elején. Járt arra valaki? Könnyen hozzá lehet jutni dolgokhoz, árak, egyéb praktikus útiinfók?
Másik. Nyáron egy hosszú hétvégére szeretnék átugrani Hollandiába. Nem akar velem tartani valaki? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hány éves vagy?
Csináltál valamit azért, hogy "tisztán" is kapcsolatba tudj lépni a numinózummal, vagy ez egyszerűen így alakult (természetes adottság)?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én nem igazán élek pszichedelikus szerekkel -egyszerűen nincs rájuk szükségem :0)
A Találkozás nem is így, szerek hatására történt, de a lényeg hasonló, mint amit a cikkben is olvashattál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "...a társadalmi életben egyre kevesebb dolog van, amiért komolyan lelkesedni tudnék" javitsatok ki, ha tevedek, de ezt hivjak "motivalatlansagnak" (van erre egy jo szo, ami nem jut az eszembe...). Ezt az allapotot a kabitoszer szemelyisegrombolo hatasa idezi elo, az egyen elveszti erdeklodeset a "valosag" irant. Ezen kivul a depresszio egyik jellemzo tunete is lehet, aminek szinten lehet oka a kabitoszer, ugyanugy, mint a tudathasadasnak, uldozesi manianak vagy a kulonbozo fobiaknak (klausztrofobia, teriszony, stb.). Ha erdekel, akkor megprobalok kicsit bovebben utananezni, de nem valoszinu, hogy ennel sokkal tobb "ertelmes" (ertsd: nem kifejezetten "orvosi blabla") infot talalok.
maaf
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cellux:
Soha többé nem tudunk vissztérni? Ezt inkább úgy mondanám, hogy lehetnek olanok, akik soha többé nem akarnak visszatérni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Adalék (most idézte nekem a Daath):
"Két módon lehet feljutni a tölgyfa csúcsára. Az egyik, hogy ráülsz egy makkra és vársz. A másik, hogy felmászol rá."
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja bocs, a kérdésedre nem válaszoltam: én a Sárkánnyal nem találkoztam, viszont az a sztori eléggé ismerős volt valahonnan. Fogalmazzunk úgy: éreztem rajta az valóság érintését.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hali!
Azt az élménybeszámolót én fordítottam le az Erowidról, mert valami hihetetlenül bejött. Viszont ma sem tudom eldönteni, mit gondoljak róla (mennyire lehet reális, valahogy túl mélynek tűnt).
Ha viszont te találkoztál a Sárkánnyal, akkor nagyon szívesen olvasnék erről többet. Sőt, e topik mellett erősen javaslom, hogy írd meg az egészet egy élménybeszámoló formájában (már persze ha nem érzed úgy, hogy ezzel valamiképpen erőszakot tennél az emlékeiden, profanizálnád a szentséget, ilyesmi).
cellux
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biga:
Kicsit átfogalmazva, amit megpendítettél:
A cuccozás, amellett, hogy tisztán megmutatja, mit lehetne elérni, milyen képességek rejlenek bennünk, egyúttal el is szívja azt az energiát, erőt, akaratot, amivel az ily módon belátott dolgokat meg lehetne valósítani.
Ezen tényleg érdemes elgondolkodni és a saját tapasztalatainkkal összevetni.
Én magamon azt tapasztalom, hogy ha valami lelkesít, annak érdekében még mindig hihetetlen energiamennyiséget tudok megmozgatni. Viszont a társadalmi életben egyre kevesebb dolog van, amiért komolyan lelkesedni tudnék.
Megkockáztatom azt a feltevést, hogy a cuccozás révén szép lassan leszakadtunk a hagyományos értékekről, "sportokról", viszont még nem találtuk meg az új világrendet. Kicsit olyan ez, mintha elrugaszkodtunk volna a szakadék egyik oldaláról, viszont középen valahogy elfogyott a szufla és most ott lebegünk a szakadék felett, kissé tanácstalanul, hogy akkor most hova, merre.
Két eset van: vagy az új korszak úttörői vagyunk, és a világ úgy fog megváltozni, hogy abban meg fogjuk találni a létünk értelmét (csak ki kell várni), vagy szerencsétlen loserek, akik illúziók által ringatva elhagyták a Földet és soha többé nem tudnak visszatérni.
Részemről nem sajnálom azt sem, ha az utóbbiról van szó, még akkor is úgy gondolom, hogy megérte.
cellux
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egy nyári táborban 8-9 éves lehettem, tetanusz oltásért kellet menni egy ismerős orvoshoz, és kérdezte mit innék. Hát bort. Úgyhogy 1 hajtásra lehúztam a 3 decit. Akkor senki nem hitte el, hogy az bor volt. Utána mentünk lovagolni.. de nem hánytam csak szédültem. Alapvetően cool volt. Első joint kb 20 évesen volt, amikor kirugtak az egyetemről, és éppen segédmunkás voltam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 4 évesen.
Szilveszterkor öcsém és én megittunk egy üveg pezsgőt.
Anyám benézte. Azt hitte, alkohol mentes a rárajzolt alma miatt.
Alma peszgő volt.
Hamar kidöltünk :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | rizsamatyi:
:) gondolkodtam rajta. Simán tudnék belőle egy 40 perces filmet kitalálni, csak akkor már nagyon sz*r lenne :))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerencse, hogy edzesben vannak a nevetesert (rohogesert?) felelos testreszeim... ;)
A cikkhez elolvasas elott ugy alltam hozza, mint barmelyik ujsagcikkhez. "Ha drog, akkor Kendermag Egyesület" - ez a felmondat pont eleg volt ahoz, hogy megvaltozzon a hozzaallasom, es a vernyomasom az egekbe szokjon. Ha nem ujsagiro lenne, akkor csak megvonnam a vallam, mondvan, hogy "egy ujabb ember, aki a televiziot istenkent tiszteli". A cikket tovabb olvasva ahogy sujjedt a vernyomasom, ugy huzodott a szam egyre szelesebb mosolyra, annak ellenere, hogy nem szivtam viccescigit, elsosorban azert, mert az ertelmetlen demagog papolas nehol elerte azt a szintet, amit nem lehet komolyan venni, viszont voltak benne altalam valoban humorosnak itelt dolgok is ("aki a viragot szereti...").
Szamomra az volt a cikkben az egyik legnagyobb fless, hogy a temaban tajekozatlan ember nem csak elszomoritoan egyugyu, valamint humoros modatokat vetett papirra, hanem egyreszrol meg ismertebbe tette az oldalt, masreszrol az ismeretterjesztes (Hajni, patron, "pszihogyik") mellett olyan dolgokat is leirt, amelyek barmelyik tudatmodosito szert hasznalo, illetve a legalizalast/dekriminalizaciot tamogato embernek "dicsosegere valnanak".
Ugy gondolom, hogy itt teljesen felesleges tobb oldalnyi karaktert vesztegetnem a cikk iroja altal papirra vetett "hujesegek" megcafolasara, viszont az ertelmes emberhez melto megnyilvanulasokon alapulo reagalast egyaltalan nem tartom a "kendernapi bunyozassal" egyenertekunek, ugyanis a masok altal allitott tenyek eszervekkel torteno megcafolasa egy igen fontos resze az emberiseg fejlodesenek,
Uff, en szoltam.
maaf
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Szeretném megtudni, volt-e már nektek hasonló élményetek, mint amit az egyik cikkben olvashatunk (Utazás a Sárkánnyal)?
Tapasztalat-csere miatt...
Üdvözlet
Musan |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amint meg lesz a pentium IV 2.4-es gépen, nekilátok ambientesíteni, mert ebből valóban lehetne valami profit kihozni. Van kedvetek magyar ambient kiadót létrehozni? Én benne lennék, mondjuk a jogi részét is el tudnám majd intézni (majd ha nagy kisfiú leszek :)))
Na ennyit a regresszálásról.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Megvolt a kétpapíros utazás, végre egy olyan út, ami szétszedett egy kicsit. Ez a HalluDub-nak és persze az Ozricnak köszönhető. Rég ettem ennyit, már ideje az overloadnak. Violával kirándultunk az erdőben is, mikor már valamivel jobban egészben voltunk: láttunk két nyulat, egy őzet és három vaddisznómalacot! Nagyon aranyosak voltak, és végül a szellemi utazás egy 10km-es túrával ért véget. És a fák... imádom a fákat. Kivittem a szintit, jó kis utazópartner..
Cellux, találkoztam Sportemberrel is! Ezt kapjátok ki, egy srác, akivel zenélni akarok, pont odaköltözik - hehe és Csigának hívják - és kiderült, Sportember pedig pont a mellettem kévő nyaralót akarja megvenni (anélkül, hogy tudta volna, hogy ott van nekem is telkem). Micsoda "véletlenek"! A szomorú viszont az egészben az, hogy én nem biztos, hogy tudok ott lakni, a Pilisben, amit egyébként imádok és minden vágyam, hogy ott éljek és ott haljak meg. Nem tudom, hogy a trip utóhatása-e, de ma egész nap baromi szomorú vagyok. Megint átgondoltam ezt a cucc dolgot, ezredszerre is - mit ad nekem? Persze, persze, jókat gondolkoztam, jó volt szétesni és egy végre évek óta most megint volt egy teljes széteséses lebegés, mandalákkal és millió Krisna-szerű formával, fehérséggel, arabos épületekkel... De vajon megerősít-e, feltölt-e, jobbá tesz vagy egyszerűen csak mindig szomorúbb leszek egy kicsit.. Tele vagyok tervekkel, tudom, mit kellene tennem, tele vagyok kreativitással - de ezzel fordított arányban fogy az erőm, amivel megvalósíthatnám..
Nem tudom.. Már azóta aludtam egyet, de nagyon bamba vagyok még.. Ilyenkor legalább egy hétig rá sem nézek a spanglira..
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szcientológiai Egyház tagjai a Tilosban. MOST ! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kb. hatodikban a haverokkal megittunk egy sört egy május elsején. Sose' felejtem el, ahogy az egyik tag játszotta, hogy részeg (ő alkoholmenteset kapott:D ).
Amúgy meg nyolcadik év vége felé szívtam először. Két jó szálba behívtak engem és egy havert. Na azt is megemlegetem még jópárszor... Tuti volt, főleg ahogy rohantunk a kúthoz (legalábbis próbáltunk) inni :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó komolyan veszitek ezt a topicot :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Semmiről nem tudni semmit, az olyan, mintha mindenről mindent tudnánk. De a semmiről a lehetséges voltán kivül nem lehet semmit tudni, mivel nincsen tulajdonsága. Mivel a világot duálisan felosztva is el lehet képzelni, a tökéletes ellentét a semmit sem tudás lenne. De az a puszta tény, hogy a semmire egyáltalán van szavunk, azt jelenti, hogy tudunk róla, mert erről minden halandó tud, mert volt már ego-lossa a halálakor. Az istenek viszont mindenről mindent tudnak, de ők végérvényesen ehhez a világhoz tartoznak. Ez az ár a szabadságunkért. Ha előre tudnánk a jövőt, nem lehetne döntenünk. Ezt Ozric Tentacles - Mescalito hallgatás között ötlött fel bennem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | mikor a szülészetről kikerültem szívtam egy kis levegőt és hjéé de megszédültem. :-))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | rizsamatyi hozzászólását árnyalandó megjegyzem, hogy a cikk írója egy szóval sem állította, nem is utalt rá, hogy az alkohol jobb lenne, mint akármelyik illegális drog. ("Azt persze soha senki nem mondja meg, hogy miért lesz jobb nekünk, ha két rossz mellé odateszünk egy harmadikat.")
|
| | | | |
|
