 | 
Legfrissebb hozzászólások (44606 - 44655)

 |  |  | | | |  |  |  | | Köszi szépen a hozzászólásokat, egész megnyugodtam. :-)
|
| |  |  |  |



 |  |  | | | |  |  |  | | Már tesztelődik is a dolog..... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | De, sőt az egész lakásnak is :) Persze kiszellőzik. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | nem tudom volt már említve, most kaptam az egyik barátomtól: Audiosurf, berakod a kedvenc zenéd és arra alakít ki egy pályát(kiskocsial kerülgeted a szines kockákat) szép szines, mozis móka ^^ |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Ha A zöldet "fűszerként" használom valamibe, nem lesz annak jellegzetes szaga? Tehát ha mikróba berakom valamibe, és miután kész lesz, nem lesz a mikró "levágós" szagú?
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Igen, csak hő kell. Mikróban is lehet. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Ezekszerint mikróban is lehet aktíválni a thc-t? Olvastam olyan "receptet" ahol nutellát kennek egy kekszre és aztán ráteszik a zöldet aztán berakják a mikróba kb 1 percre. Ez akkor tényleg müködik? és ha igen akkor elég csak simán a zöldet berakni vagy kell valami zsíros/olajos/alkoholos amibe oldóthat? Elvileg nem kéne semmi hozzá mivel cigibe tekerve sincs semmi amibe oldóthat és ott is a hő hat rá ami meg a mikróba is van. |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Szerintetek nem lenne jó ötlet létrehozni egy "salvia divinorum termesztés" c. topicot? Nem tudom, hogy vagytok vele, de szerintem gáz, hogy állandóan szét van offolva a téma a termesztéssel/rovarokkal/egyéb kártevőkkel kapcsolatos kérdésekkel, és szinte már senki semmit nem ír magáról a növény HASZNÁLATÁRÓL és pszichedelikus hatásairól...
Ha rossz ötlet, megtartom magamnak, csak hangosan gondokodtam:)
Peace |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Lehet a rovaroktól még jobban adja. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Igen, és függõség is, tehát csak óvatosan.
"Tolerance, Dependence, and Withdrawal
Numerous case studies and research experiments indicate that continued use of GHB could cause a user to develop a tolerance. Also upon cessation of use, users may experience physical and psychiatric withdrawal symptoms. Typical symptoms of withdrawal can include anxiety, tremor, insomnia, confusion, delirium, and hallucinations. Severe withdrawal and tolerance may also occur in individuals who use for long periods of time, in high amounts, and with great frequency.10 Studies also indicate that addiction can be rapid and unexpected, participants who initially considered GHB or GBL a safe supplement transitioned from short-term use to long-term dependence over the course of the experiments.11 Though much of the research has primarily reported on the effects of GHB, abuse patterns of GBL and BD are similar to GHB and should be viewed as such when considering tolerance, dependence, and withdrawal from the drug.12"
http://www.cesar.umd.edu/cesar/drugs/ghb.asp |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | még annyit hogy ezzel a szerrel szemben alakulhat ki tolerancia? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Ja, és kérdésedre válaszolva:
"Van-e olyan, hogy megvilágosodott düh, és ha igen, mi a különbség a nem megvilágosodott változathoz képest?"
-de gondolom az előbbiekből számodra is egyértelműen kiderült, hogy nem létezik "megvilágosodott düh". Ez a kettő valóban kizárja egymást. A düh nem természetes létezési formánk része, csak az egónk "ajándéka". Ez is egy olyan "szerep", amit idővel le kell vetkőznünk magunkról, mert nem a sajátunk. Csak az egónk kreálmánya, de nem a lelkünké. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Az, hogy pl. félelmet érzünk a szélsőséges érzelmeinkkel vagy akár a dualitás elvesztésével kapcsolatban pont azért van, mert az individuális létünk (ego) szempontjából minden esetben hatalmas információveszteség történik a már előbb említett "fal" átlépésekor.
Tulajdonképpen semmi más nem történik ilyenkor, csak egy kis "szűrés". A nem odaillő tartalmak eltávolítása. Ennek persze így kell lennie, hiszen számos tulajdonságunk, amelyeket a dualitás miatt kell átélnünk nem igazi, úgy is mondhatjuk, illúzió, nem a sajátod. Hogy az önzés/harag/gyűlölet/düh, stb. az lenne, ez csak az egód önámítása. Végül is úgy érzem, arra megy ki a játék az ilyesfajta pszichedelikus/spirituális tanulás során, hogy felismerjük, vannak "eredeti" szerepeink (amiket ténylegesen odaátról hoztunk), és vannak"evilági", kreált szerepköreink, amik nem a sajátjaink. Ez utóbbiakat felvesszük egy rövid időre, megtapasztaljuk, majd jobb esetben felismerjük, hogy ez nem is a részünk, és eldobjuk. Ha ezt a lépést önmagunktól tesszük meg, nincs szükség a "fal"-ra...
Peace |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | És hogy a szeretet nem egyeztethető össze a semlegességgel? Ezzel nem értenék egyet. Valójában egyáltalán nem zárják ki egymást, sőt, olyannyira, hogy ugyanaz mindkettő:) Pont ezt nem fogadjuk el. Hogy a szeretet (Isten) = végső semlegesség minden létező iránt (üresség). És hogy miért nem fogadjuk el? Szerintem azért, mert még túl keveset tapasztaltunk ahhoz, hogy belássuk, végső soron minden ugyanaz.
Megpróbálom másképp megvilágítani... Amit mi innen (fizikai létsík) "ürességnek" látunk, az a másik oldalról a teljesség. A lényeg pont a két tudati hely között lévő örök és elválaszthatatlan fal. Ez olyan, mint egy tükör: ha belenézel (trip, halálközeli élmény, regressziós hipnózis, meditáció során pl.) pont önmagad tükörképét látod benne. Az elménk csak ott akad el, hogy nem tudja eldönteni, hogy ez most az "innen visszavert" képed-e önmagadról, vagy pedig az, ami "odaátról" átsejlik a falon keresztül. Jó kérdés...
Az, hogy létezik az elérhető tudatállapotok között ez a fajta fal, természetesen nem véletlen. És itt persze a megszokottakhoz képest nagy mértékben eltérő tudatállapotokra gondolok, nem is elsősorban a "közeliekre". Nálam pl. a salvia szokott ilyen mértékű eltávolodást okozni, és erre szerintem nem mindegyik pszichedelikum képes. A fal szerepe pont az, hogy kikényszerítse belőlünk a felismerést, ugyanis csak ez az információ-szelet jut át rajta a "váltáskor" (gondolok ez alatt arra, hogy pl. halálunkkor az ego kitörlődik emlékünkből). Összességében tehát azt okozza, hogy soha nem láthatod át innen, erről az oldalról a másikat teljes egészében; ez csak onnan visszafelé tekintve igaz. Olyan, mint egy egyik irányba félig áteresztő tükör. És én oda lyukadtam ki, hogy a dualitás tulajdonképpen nem mást, mint ez a "tudati fal"... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Szedd le õket róla :) Vízsugár/lemosás is hatékony... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Cellux, megpróbálom körvonalazni a gondolataimat. Egyrészt: a dualitás elvesztésétől nem kell tartanunk, mert halálunk pillanatában úgyis megtörténik/megtörtént már elég sokszor:) Másrészt: a semlegesség = középpont. Ahhoz, hogy megtudd, hol a középpontod (illetve, hogy hol a világ középpontja, úgy értem, mi az, ami a világegyetemet alapvetően meghatározó entitás) tudnod kell, mi van a skála szélén. Ha nem tudod, hol az út széle, honnan tudnád, hogy hol a közepe? A dualitás önmagában nem más, mint ennek a felismerése, és éppen ezért szükségünk van rá. Ugyanakkor nem több, mint egy eszköz. A mi létezési formánknak éppúgy alapvető jellemzője, mint a szolgálat, vagy a folyamatos változás.
S hogy mi az ami normálisnak fogadható el vagy nem normálisnak? Szerintem minden relatív, és hogy ha valamit éppenséggel nem fogadsz el normálisnak, be kell ismerned, mégis hatalmas szerepe volt abban, hogy rájöjj, mi a normális. Éppen ezért nem létezik "céltalan", "eltévelyedett", mert végső soron mindenből információt nyerünk saját létezésünkkel kapcsolatban. Nincs jó és rossz. Csak szükségszerű.
És végső soron nem baj, ha valóban ide lyukad ki az ember, mármint, hogy a semlegesség alapvető jelentőségű létezésünkben, de ahhoz, hogy megtudd, mi az, ami igazán Te vagy, szó szerint mindent meg kell tapasztalnod. Attól meg még elég messze vagyunk mind itt a fizikai létsíkon, az biztos. Nem baj, ha tudjuk, hogy "valamikor majd" ez lesz az út "vége", de nem felejthetjük el, hogy közben mindennek oka van. Többek közt annak is, hogy folyton a szélsőségek közt vergődünk. Mert még nem találtunk rá igazi középpontunkra. Már az is egy jó szint, ha tudatilag felfogjuk, mi láncol minket a dualitásba, azaz a fizikai létsíkba. És kezdem úgy érezni, semmi több, csak bizonyos információknak a hiánya. Tanulás az egész. Az információ az egyetlen dolog, ami képes felülemelkedni az anyagba kristályosodott struktúrákon. Mert az ténylegesen csak az elménkben létezik, tehát anyagtól független. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Igen, de amin fekete foltok vannak és mini rovarok rohangálnak rajta azt nem szívesen szívom el :-D |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | nekem ez a kedvenc részem: "but you just crush the time and stretch the space and add the senses and look, look, look, they sang and danced again as I started to understand each little bit more.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | "And some peoples reality have become too real, its too dangerous for them to know. "
Na ez vajon mit jelent. Nagyon durván betalált, de mit jelent.
(Én ezért nem merek megvilágosodni, azt hiszem. A pszichedelikus cuccokat úgy kezelem, mint kulcsokat ehhez a világhoz, amit ez a csóka leír, és hálát adok az Istennek, hogy ez az egész ott van a mögött az ajtó mögött, és hogy a trip mindig törvényszerűen véget ér.)
Ja és az is nagyon ismerős, hogy amikor átmész, egyszerre visszaemlékszel mindenre. Meg az is, hogy ugyanabba a világba mész vissza, ahonnan az előző trip végén lejöttél. Hogy hogyan "csomagolódik be" a felejtésbe az egész, és hogyan csomagolódik ki megint a következő alkalommal... Nem csoda, hogy szerettem trippezni. :)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | "Then I asked them about personal questions about people, about love, about hurt, about them and me, what did it mean, but they crushed it quickly, no, you remember, that doesnt work here, those thoughts cant manifest here, its emotions and they dont work here, thats not what this is for, they exist in the hologram but they cant be thought here."
Aha. I love synchronicity.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Durva, ez a figura nagyon áthozta a dolgot. Borsódzik a hátam, annyira ismerős, de innen nem tudom megragadni.
|
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Szép kutatási téma, kicsit loopos nem? :-)
Hogy lehetnek-e ebben a semleges hozzáállásban mély érzések, mély érzéseim? Nem tudom, azt hiszem itt a mély szó az értelmét veszti. Meg minden ilyen jelző.
A két neműség engem is zavarna, de én a nemtelenségről írtam.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Tovább megyek: ez a semlegesség lehetővé teszi, hogy dühös legyél? Ha igen, miben különbözik ez a düh attól, amikor nem "semlegesen" vagy dühös?
Van-e olyan, hogy megvilágosodott düh, és ha igen, mi a különbség a nem megvilágosodott változathoz képest?
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Másik: az a semlegesség, amiről te beszélsz, az ugyanakkor lehetővé teszi, hogy mindenki baromira különböző legyen, igaz? Tehát nem arra utal, hogy mindenki egyforma, hanem arra, hogy mindenkihez egyformán (szeretettel) viszonyulsz?
Pl. ez a semlegesség lehetővé teszi, hogy ugyanakkor nagyon mély érzéseid legyenek?
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Szereintem Yin és Yang. Vagy van érem, és akkor két oldala van, vagy nincs érem, mert elnyeli a parkoloautomata. ;) Nem lehet mindenkit szeretni, és nem is kell... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Az én problémám ott van, hogy a semlegesség feelingre kb. ugyanazt jelenti nekem, mint egy androgün lény. A mi világunk dualitás-alapú (férfi/nő), és a tökéletes lény akkor mégis androgün lenne? Ez zavaró.
Konkrét példa a Wachowski testvérek közül az, aki - állítólag - nővé operáltatta magát. Szerintem az történt, hogy ezek feljutottak egy olyan szintre, ahonnan le tudták ugyan hozni a Mátrixot, de ugyanakkor teljesen össze is olvadtak bennük a szélsőségek, ezért képtelenné váltak arra, hogy normális emberi lényként létezzenek.
Én azt kutatom, hogy meg lehet-e tudni azt, amit ők megtudtak, anélkül, hogy elveszítenénk a dualitást. Más szóval: össze lehet-e kötni az eget a földdel úgy, hogy a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Tegnap egy egész bélyeggel jártam a várost. Leginkább a Margit szigetet fényes nappal a legnagyobb tömegben. Ahogy mászkáltam a rengeteg nagypapa, nagynéni, unoka, anyuka, barát, kutya között egyszerűen azt vettem észre, hogy az emberek kezdik elveszíteni a tulajdonságaikat. Eltűnt a koruk, a nemük, a külsejük, a lelkük, minden amit jelzőként lehetne aggatni egymásra. Furcsa, mert nekem is konkrétan egy szó: a semlegesség jutott eszembe erről. Egy teljesen homogén társadalom bontakozott ki előttem. Ezzel egyenes arányoságban nőtt bennem a szeretet is mindenki iránt, a maga határtalan valóságában.
Nem engem kérdeztél cellux, és biztos túl egyszerű magyarázatka amit írok, de azt hiszem, amíg olyan világban élünk, ahol a tulajdonságai miatt ítélünk meg mást, akár pozitívan, akár negatívan addig nem fogunk tudni igazán szeretni. A világ tökéletesen ki van egyensúlyozva, nem nekünk kell osztályozgatni, és ha nem osztályozgatsz, nem lesz miért senkit se szeretned, se utálnod. Az EGYség tudatának öröme, elvezet a szeretehez. Ha eltudod fogadni önmagad, másokat is elfogsz tudni, és ugyan ez igaz vissza felé is.
Bizonyára nem oldottam ki a gordiuszi csomót, de ez az egyszerűsség nekem bőven elég. A feltétel nélküli szeretetben, el van rejtve a semlegesség, a feltétel nélküli részben... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | véletlenszerű levélhullatás: szerintem a nővény kinálja fel neked az adagot. |
| |  |  |  |



 |  |  | | | |  |  |  | | tripster:
Köszi, olyanom már van, de sajnos azóta is van h egyszer csak elfonnyad egy levél és ledobja.. A levelek is bordós/barnásra színeződtek, legalábbis a nagy része. Nem tudom mi a baja pontosan, remélem túléli, a többi teraszon lévő növényt végül megkínáltam atka irtóval, azok úgy néz ki megmaradnak. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Atropos0, totál igazad van! Ha visszagondolok a tripemre gyakran elfog valamilyen szorongás. Nem volt bad trip, persze a dózis miatt nehéz indulás volt, de összességében kellemes éjszaka volt. És mégis ha visszagondolok valami szorongást érzek. Próbáltam már nagy dózisban a gombát, az éntudatom széthullott, érzelmileg megjártam a poklot közben, de akkor se fog el a szorongás, ha eszembe jut! |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Sztem az az, hogy nem tudsz/nem vagy hajlandó magadat/egy kapcsolatodat valamivel annyira kívülről látni, hogy észrevedd valami nem az igazi. Van egy elképzelésed arról, hogy amit csinálsz az miért jó (ha nem a legjobb) és ezt különböző módokon próbálod bebizonyítani.
De, ahogy meta is mondta mindenki ezt csinálja, csak a mérték számít.Ez már akkor említésre méltó, amikor valami tényleg nem frankó.
Ez pl. jól megfigyelhető fiatalabbaknál, amikor valami új dologra rákattannak legyen az egy zene, egy játék, egy szer vagy bármi és akkor az az igazi a többi mind szar stb. Aztán persze olyanokkal lóg, akik hasonlóan látják, ha valaki máshogy látja akkor folyton megy a vitázás, hogy nem ez jobb hanem az blabla és persze 1 év múlva lehet, hogy pont azt fogja isteníteni, amit előtte annyira fikázott.
Egy szert tekintve, pl. lehet ilyen a fű. Valaki rákattan, azt mondja komoly tanításokat ad neki és az alkohol amúgy is milyen káros. Igaz, hogy inni mondjuk hetente inna 1x, tépni meg naponta tép, de ilyen dolgok nem számítanak. Az is igaz, hogy már nem sok mindent csinál a füvezésen kívül, mert nagyon a középpontba került, de valahogy ezt se akaródzik észrevenni. Aztán ezt lehet csinálni egy ideig, ha hasonló emberekkel körülveszed magad akkor egymást is erősíteni fogjátok abban, hogy ez így van jól. De lehet mondjuk, ha az illető jobban ráfeküdne a tanulásra és sportolna is, akkor pár év alatt sokkal messzebb jutna, mint befüvezve azon flesselni, hogy milyen szar a rendszer, meg amúgy is lazán kell és majd kialakul valami stb. Ilyenkor egy külső megfigyelő valszeg hamar azt mondaná, hogy te haver sztem túl sokat tépsz és más dolgokat meg elhanyagolsz, de ő meg kifogásokat keres, hogy ez miért nem gáz és amúgy is már dolgozik rajta (igaz, hogy még félgőzzel se) stb.
Amúgy a szóból is lehet sejteni, ön-igazolás. Igazolod magadat, az elképzeléseidet, hogy azok úgy vannak. Ha valakinél erős ez az igény, akkor más szempontokat nem fog elfogadni és egyre jobban beszűkül a saját nézőpontjába. |
| |  |  |  |



 |  |  | | | |  |  |  | | Önigazolás hibája alatt mit értetek? |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Hi. Attól, hogy a fantázia neve Kata, (legalábbis valami ilyesmit mondott az ismerős) nem tartom valószínűnek, hogy bármi köze lenne a ketaminhoz. Azért a ketaminnak eléggé összetéveszthetetlen hatásai vannak szerintem. Ott valóban szó sincs eufóriáról meg pörgésről. Szintetikus cannabionid? Nemhiszem... Nos annyit mondott még, hogy "állítólag" ez most valami nagyon új dolog, és hogy orrba tolta a cumót, (természetesen kapszula nélkül;) és aztán órákig jólérezte magát. Sajnos többet én sem tudok, ezért is kérdezem, hogy valaki találkozott-e hasonlóval, (kapszulában fehér por ára 2k és nem kristály) ... Sajnos úgy fest nem tudok kristályt venni már megint, mert akiket ismerek és tudnak hozni mást (sp) azok kb. asse tudják mi az a kristály... ;) Ígyhát alternatíva képp érdekelne ez, de csak ha megéri. Az idő meg szorít, mindjárt itt a hate-vége! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | "végül is a tökéletes semlegesség a természetes állapotunk"
légyszi, ha van erről további gondolatod, írd le, nagyon érdekelne. én az eddigi utamon szintén erre jutottam, viszont képtelen vagyok felfogni, hogy ez hogy egyeztethető össze a szeretettel (amit szintén meghatározó jelentőségűnek érzek).
úgy érzem, hogy a keleti-nyugati tengely (pl. buddhista/keresztény, vagy hindu/mohamedán kultúrák) pont ebben térnek el egymástól, hogy a keletiek szerint a semlegesség a végső dolog (üresség), a nyugatiak szerint meg a szeretet (Isten).
talán ez a két pólus viaskodik bennem, és nem vagyok képes meghaladni, a kettőség fölé emelkedni valahogyan. kibékíthetetlen ellentétet érzékelek, ugyanakkor abban is bizonyos vagyok, hogy ha ezt feloldom, azzal az emberiség egyik alapproblémáját oldom meg. de hogyan?
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Nem, ez az én bűnöm.
Elküldtem egy választ a neurosoup sztoridra, ami kb. egy perc múlva már meggondolatlannak és bénának tűnt, így hatalmammal visszaélve "láthatatlanná tettem".
Csak sajna elfeledkeztem erről:
"Nincs oly rejtett dolog, ami napfényre ne jőne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék". /Mt 10,26/
Szerencsére a vigyázó - általad - gondoskodott róla, hogy ne csinálhassak butaságot.
A hozzászólásomat újra láthatóvá tettem.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Atropos0, szerintem ez azért egy kicsit erős így. Én olyasmit éltem át miatta, amire kicsit sem mondhatom azt, hogy pokol. Közelebb vitt önmagamhoz, mégpedig azáltal, hogy erősítette bennem a tudatot: anyagba vagyunk zuhanva mind, és ez ebből csak és kizárólag egyetlen kiút van, ez pedig nem más, mint hogy szeretetben éljünk egymással és önmagunkkal. Amikor a trip kezdett kifejezetten pszichedelikus jelleget ölteni, rendkívül tisztának éreztem a tudatomat és az érzelmeimet egyaránt, mintha hirtelen "felébredtem" volna egy nagyon hosszú, sötét álomból. A tökéletes józanság: szeretet.
Éppen ezért nem érintette a "pokol" határát sem, mert nem volt bennem küzdés. És úgy éreztem, végül is a tökéletes semlegesség a természetes állapotunk. Előtte azonban testi ernyedtséggel és lomhasággal éreztette velem, hogy tudjam, hogy hol a helyem. Most éppen az anyagi világban. Szerintem valóban nagyon mélyre viheti az embert, ez nálam egyébként nem a trip során, hanem utána pár héttel következett be. Fájdalmas orvosság, de megtisztítja a lelket azoktól a vélt szerepeitől, amelyekről azt hiszi, az övéi. Mindenkinek olyan, amire használni akarja. Én az abszolút igazság legegyetemesebb megnyilvánulását kerestem, és úgy érzem, megtaláltam. Tökéletes katalizátora volt keresésemnek. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Na,összeszedtem magamat,és van rá esély,hogy elindítsuk az első magyar nyelvű ayahuasca blogot. Szerencsére néhányan felajánlották a segítségüket,meglátjuk mire jutunk,én nagyon lelkes vagyok! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Atropos: Soha nem próbáltam még ezt a magot (hajnit már igen), és nem is okoskodni akarok, de nagyon megfogott a hozzászólásod. Zseniálisan írtad le. Egy picit a hajni is ilyen, csak kisebb volumenű. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Marhaj
Felkeltetted az érdeklődésemet, egyszer lehet énis kipróbálok egy nagyobb dózist.Eddig mindig csak kb. 0,1-et szívtam egyszerre:).
Ha lesz sok szabadnapom akkor majd lehet kipróbálom. |
| |  |  |  |

|